Civitas Fortissima ünnepségsorozat

A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is megrendezésre került Balassagyarmaton a Civitas Fortissima ünnepségsorozat, melynek kiemelkedő eseményeként a mai napon került sor arra az ünnepségre, melynek keretén belül a város vezetése "Díszpolgári Címet" és a "Balassagyarmatért emlékérmet" adományozott az arra méltónak talált helyi polgároknak. 

Az elismerésben részesültek bemutatása előtt nézzük, hogy mit is jelent a „Legbátrabb város”, a Civitas Fortissima kifejezés, a Szent Korona Rádió egy korábbi bejegyzését használva:

"1919 januárjának utolsó napjaiban, akkor, amikor a magyar kézből kihullott a kard, amikor szerte e hazában „nem akartak katonát látni”, amikor a négyéves világháború borzalmai hazánkat is gyászruhába öltöztették, s mindenki a békére vágyott, egyetlen hely volt széles e hazában, ahol a polgárság maga vette fel a levetett katonaruhát, a még fegyverben álló katonaság akcióba lépett, az aláásott fegyelem újra csodákat művelt, a hazaszeretet pedig új hazát teremtett: Balassagyarmat.

1919 januárjában a szociáldemokrata köpönyegbe bújt, egyre közeledő proletárdiktatúra egyenesen megakadályozta a Felvidék védelmét. Az ipolymenti demarkációs vonalat a cseh csapatok átlépték, mivel a magyar katonaság csak „tiltakozással” reagált a megszállásra. Így idegen kézre került többek között Balassagyarmat, Szécsény, Ipolytarnóc, Dejtár, Litke. Ezen időkben olyan cseh térkép is magyar kézbe került, melyen a helységnevek az Aszód-Hatvan vasútvonalig tótul voltak feltüntetve, és még Gyöngyösnek is tót neve volt. Miután a csehek bevonultak Balassagyarmatra (január 15. hajnalán), az ott állomásozó 38-as és 16-os honvédek is kivonultak a városból, egészen Magyarnándorig illetve Aszódig vonulva vissza.

A város lakói közül legelőször a vasutasok elégelték meg a megszállók jelenlétét, és munkájuk elhanyagolása mellett - amivel akadályozták a csehek kommunikációját Losonccal - kapcsolatba léptek a kivonult honvédekkel, hogy összehangolják tevékenységüket a város felszabadításának érdekében. Mindeközben a vármegyeházán összegyűltek a köztisztviselők, akik lelkes, mámoros hangulatban elhatározták, hogy sem esküt, sem fogadalmat nem tesznek a cseheknek. Ez a gyűlés adta meg aztán az utolsó lökést a polgárság számára is a „magyaros tiltakozáshoz”.
 

A fegyveres harcok január 29-én hajnalban kezdődtek, az első magyar roham pedig három fronton kezdődött, melynek eredménye az lett, hogy a városban a csehek már csak a laktanyában tudták tartani állásaikat! A hajnali, délelőtti harcokat követően a honvédség visszavonult Magyarnándorig, hogy rendezni tudja sorait, mivel a cseheket nem érte meglepetésként a támadás. Így a rajtaütés, bármennyire is hősies és átmenetileg sikeres volt, nem hozhatott végleges diadalt. Másnap napközben mégis a város diákjaitól kezdve a polgárságon, pénzügyőrökön keresztül mindenki kivette részét az ellenállásból. A délutáni támadásig folyamatosan tűz alatt tartották a cseheket annak érdekében, hogy megőrizzék annak látszatát, mintha a katonai jelenlét állandó lenne. A délutáni támadásba már bekapcsolódtak az iglói géppuskások is, közel 200 honvéd, valamint a polgárság harcolt Balassagyarmatért. Sötétedésre ismét magyar kézbe került a város, és csapataink 78 cseh foglyot ejtettek. Velük az iglóiak Hatvanig vonultak vissza. A harcoknak 4 honvéd, 4 polgári és 2 vasutas áldozata, valamint 8 cseh halottja volt.
 

Balassagyarmatról riadóztatták az egész Ipoly völgyét, így ezekben a harcokban visszafoglalták Szécsényt, Litkét, Rappot, Dejtárt, Patakot. Ennek következtében a cseheknek mintegy teljes ezredük morzsolódott szét, s a csehek a magyar kormányhoz azonnali fegyverszünetért folyamodtak! Az eredmény pedig érthetetlenül csak fogolycsere volt. A helyzet a „szokásokhoz híven” megint nem lett kiaknázva, hiszen Losoncon és Ipolyságon a cseh katonaság fűtött vonatok mellett várta a további visszavonulását, mivel az Ipoly bal partja a magyar katonaság dalától volt hangos. Január 31-én már Balassagyarmat is tömve volt katonákkal: a 38-as, 16-os, 44-es csapatok mellett már ott voltak Vén Zoltán székely bakái is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre, ma szabad lenne a Felvidék!

Ezen hőstettre emlékezve 1998 óta január 29. a város hivatalos ünnepe. Az országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet a hősök előtt, és a legbátrabb város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak."

  

Az ünnepségsorozat keretén belül Balassagyarmat önkormányzatának képviselő-testülete a mai napon dr. Budai István bv. ezredes, bv. főtanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka részére, aki több évtizede végzett lelkiismeretes munkája, hivatástudata, társadalmi aktivitása révén hozzájárult a közintézményeink, közterületeink megújításához, valamint, aki az országosan is példaértékű programok sikeres megvalósításával a közösség érdekében végzett munkák révén felelős vezetőként folyamatosan felhívja a figyelmet a bűnelkövetők társadalomba való hasznos visszavezetésének szükségességére a Balassagyarmat Díszpolgára kitüntető címet adományozta.

Pályafutásának csak az utolsó állomásaira visszatekintve elmondható, hogy Dr. Budai István 2000. július 1-jén lett az intézet parancsnokhelyettese, 2007. január 1. óta pedig első számú vezetője, intézetparancsnoka. 2009. szeptember 8-ai hatállyal főtanácsosi címjutalomban részesült, majd szintén ebben az évben Nógrád Megye Önkormányzata Szondi-díjat adományozott a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási intézetnek. 2010-ben az általa vezényelt példaértékűnek számító börtön kápolna felújítás okán a Város és Faluvédő Szövetség felterjesztésére Podmaniczky-díjat kapott. A parancsnok Úr aktív közösségi ember, közismert jótékonysági rendezvényeken való részvétele, sporttevékenysége és a Polgárok Balassagyarmatért Alapítványban való munkálkodása.

Az ünnepi beszéd során is elhangzott, hogy Dr. Budai István a szakmai pályája során folyamatos ismeretszerzéssel, viszonylag fiatalon vált érdemessé a parancsnoki feladatokra. Az általa vezetett intézmény az elmúlt időszak során több országosan is egyedülálló bűnmegelőzési célú pályázati projektet valósított meg, amelyekkel a szimbolikus jóvátétel keretében a közösség érdekében végzett munkát kívánták megvalósítani. Kialakították a város új autóbusz állomásának környékét, felújították a védett műemlék börtönépület kápolnáját, helyreállították a katonai temető környékét, illetve a város jelképének számító Palóc ligetet. Fáradságot nem kímélve vettek részt a 2010. évi természeti katasztrófák, ár- és belvizek okozta védekezési munkálatokban. Jelentős részük van a Temető kerítésének, városi közintézmények ablakdíszeinek, a Nyírjesnek, a Honti úti játszótérnek, a Nádor úti sportpályának a szépítésében. A projektek során – együttműködve a helyi önkormányzattal és más szervezetekkel – az Intézet igyekezett kinyílni a település felé, megismertetni és elfogadtatni a szigorú szabályok szerint működő büntetés-végrehajtási intézet belső rendjét és az itt elhelyezett fogvatartottakat, továbbá elősegíteni a bűn elkövetésének, ismétlésének megakadályozását. Szintén egyedülállóak a Nógrád Megyei Levéltárral folytatott múzeumi éjszakán szervezett rendezvényeik, amelyek különleges élményben részesítik a rajta résztvevőket, megismertetve nemcsak a börtönélet több száz éves történetét, hanem az egész Európában híres műemléképületet is. Munkáját kiemelkedő felkészültséggel, megalapozott magabiztossággal, hivatása iránti alázattal, kollégáinak megbecsülése mellett végzi. Társadalmi aktivitása, a város közintézményeinek és közterületeinek megújítása érdekében kifejtett vezetői, irányítói tevékenységével méltán vonta magára a balassagyarmatiak figyelmét.

Országosan egyedülálló tevékenysége – melyben a bűncselekményt elkövetők társadalomba való visszavezetésének példaértékű szükségességét bizonyítja, továbbá a művészetek, és a város közösségei felé való nyitottsága miatt – ahogy az az ünnepségen is elhangzott, joggal érdemelte ki a város képviselő-testületének bizalmát Balassagyarmat Díszpolgára címére.

 

A parancsnok úr mellett a város kiválóságai közül elismerésben részesült még Dr. Ádám Andrásné dr. Szalkay Julianna házi gyermekorvos, Kalocsay Frigyes nyugalmazott középiskolai tanár és Molnár Zsigmond református lelkipásztor (a közelmúltban elhunyt lelkipásztor Úr a díjat még múlt év novemberében, betegágyán vette át Medvácz Lajos polgármester úrtól). A város előbb említett három köztiszteletben álló kiválósága részére a Balassagyarmatért emlékérem került adományozásra.  

 

Gratulálok valamennyi kitüntetettnek!