Útmutató tévelygőknek

Egy könyvajánlóval kezdem az évet. Még tavaly decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában Feldmár András és Büky Dorottya legfrissebb könyve, az Útmutató tévelygőknek. Nem lennék nagyon meglepve, ha sok karácsonyfa alatt már ott lapult volna a kötet egy példánya, de mindazoknak, akik még nem kapták/vásárolták meg, csak ajánlani tudom, a hivatalos kedvcsináló felhasználásával:

Úgy vagyok, hogy az apám és anyám közötti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont közötti időt a lehető legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül - vallja Feldmár András önmagáról. Szerző- és beszélgetőtársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják körül, utat mutatva nekünk, tévelygőknek, segítve minket eligazodni önmagunk belső labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mögé nézve rádöbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkről, a mi szenvedéseinkről, a mi életünkről. És, nem utolsósorban, a mi lehetőségeinkről. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan környezetet, amely muszájból kötött kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

A következő fényképen  a könyv borítója látható, hogy az érdeklődők könnyebben eligazodjanak a könyvesboltok polcain (természetesen interneten keresztül is megrendelhető!), alatta pedig az én karácsonyi ajándékom Dorkától és Andrástól, egy dedikált példány, amit ezúton ismét megköszönök! (A könyv mellékletében, a 217-235 oldalakon Mesék a rácsok mögött címen az az írásom olvasható, amely a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő mesekör történetét mutatja be.)