A következő képet ma lőttem egy ún. fogda-zárka falán. A felvétel minősége elég silány, ami köszönhető a rossz fényviszonyoknak, illetve a mészfelületre halványan fogó tollnak. Viszont a szöveg megfogalmazásmódja számomra döbbenetes. Magam nem vagyok pszichológus, de kíváncsi lennék olyan pszichológus szakemberek véleményére, akik olvassák a blog bejegyzését. Az első mondatban a fogvatartott által használt "akrobata" szó véleményem szerint egyébként "automata" akart lenni, legalábbis a szövegkörnyezetből én erre következetek. Ezzel együtt az elítélt által megörökített két öngyilkossági változat (a lőfegyverrel elkövetett, illetve a többemeletes épületről való leugrással megvalósított) személyes tapasztalataim szerint abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a fogvatartottak inkább előnyben részesítik az önakasztást, valamint a nyakra vagy más testfelületre húzást. Ezzel persze lehet vitatkozni, de ízlések és pofonok ugyebár különböznek..
Szóval... a fotó alatt olvasható a szöveg:
Öngyilkos rímek!
"Az élet egy klón, csőre töltött 45-ös akrobata, halántékán lyukat üt a bűnös.
Vagy a hetedik emeleti lakás erkélyén a végén ugrik, csobban a bitumen felszínére.
Az öngyilkos kísérletek csak papíron léteznek.
A fanatizmustól ezek alakot öltöttek."
Onyx hozzászólása után kiegészítés, a Kamikaze nevű együttes megegyező című nótájának szövegével, videójával. A zenekar 2000-2008 között létezett, tagjai voltak a ma Funktaszikus (korábban Funk N' Stein, Interfunk) néven közismert rapper és Mr. Busta. És amint a fenti szövegből kiderül, a rácsok mögött még ma is van olyan fogvatartott, aki emlékszik rájuk...
Onyx hozzászólása után kiegészítés, a Kamikaze nevű együttes megegyező című nótájának szövegével, videójával. A zenekar 2000-2008 között létezett, tagjai voltak a ma Funktaszikus (korábban Funk N' Stein, Interfunk) néven közismert rapper és Mr. Busta. És amint a fenti szövegből kiderül, a rácsok mögött még ma is van olyan fogvatartott, aki emlékszik rájuk...
Az élet egy Chrome, csőre töltött 45-ös
alkalomadtán halántékán lyukat üt a bűnös,
vagy a 7. emeleti lakás erkélyén (a végén),
ugrik, csobban a bitumen felszínén.
Az öngyilkos kísérletek, csak papíron léteztek,
a fanatizmustól, ezek alakot öltöttek.
Röpködnek a rímek, és röpködnek a végtagok,
magamból az utókornak csak egy lemezt hagyok.
(Érzem) Ördög vezeti, a keze papíron a tinta,
vérré változik, eltávozik a pesszimista,
megfeszül a kötél, asztalon a búcsúlevél kockázat,
vagy mellékhatás esetén, (arzén)
a jobb élet reményét, csak egy kötélben látja
, ha végre roppan a csutka, elszáll minden problémája.
Jobban érzi magát majd talán a mennybe,
könnyebb lesz az élet talán eltemetve.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
A hangok démonok, (kényszerítenek),
ősi hajlamok, (szétfeszítenek),
állandó rohamok, (a végítéletek),
a kínok kibírhatatlanok, ég veletek.
A fürdőkádban a víz elszíneződik vörösre,
a kezek ökölbe, szép álmokat örökre.
Vízszintes helyzetben, a párhuzamos síneken,
érzelmekkel párosul az elfojtott félelem,
az értelem helyett, a depresszió diktál,
az Inter-city jön, lát, győz, viszlát.
Ha el akarok menni, én biztosra megyek,
tudom, hogy nem lesznek sikertelen kísérletek.
Néha fáj, a dráma dramatikája, eutanázia,
arany lövések halk sorozata.
Homokszemek a fogaskerekek között,
japán szamuráj, aki a harakiri mellett döntött,
és döfött, szégyenérzete győzött,
a halál, újabb álarcot öltött.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Nekem a zene jelenti a hitet, az nekem az Isten,
a hitelem az ördögtől kaptam, ő meg ellopta a szívem,
a tollat forgatom, leírom a szavakat a papírra,
közben készül el a bomba, amit csatolok a derekamra,
úgy döntöttem ha az Úr az égben úgy akarja,
ne legyen fordulat az életemben, majd én teszek róla.
Elkészül a szöges téma,
ez a recept, ami az elvárást tuti, hogy beváltja,
besétálok a mulatóba, a cuccot eltakarja a ruha,
az utasításomat a spanom, mind megkapta,
minden egyes helyen, minden egyes zugba,
ott lapul egy KAMIKAZE parancsra várva.
Számat elhagyja az utolsó ima, visszaút nincsen,
végre hajtom a melót, nem halok meg a szégyenben.
Jól látszik az arcom, jól látszik, amit mondok,
az életem a zenének adom, ezt élőben láthatjátok.
Refrén:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Ne tedd meg soha, a zene az ami éltet, ÉLJ!
alkalomadtán halántékán lyukat üt a bűnös,
vagy a 7. emeleti lakás erkélyén (a végén),
ugrik, csobban a bitumen felszínén.
Az öngyilkos kísérletek, csak papíron léteztek,
a fanatizmustól, ezek alakot öltöttek.
Röpködnek a rímek, és röpködnek a végtagok,
magamból az utókornak csak egy lemezt hagyok.
(Érzem) Ördög vezeti, a keze papíron a tinta,
vérré változik, eltávozik a pesszimista,
megfeszül a kötél, asztalon a búcsúlevél kockázat,
vagy mellékhatás esetén, (arzén)
a jobb élet reményét, csak egy kötélben látja
, ha végre roppan a csutka, elszáll minden problémája.
Jobban érzi magát majd talán a mennybe,
könnyebb lesz az élet talán eltemetve.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
A hangok démonok, (kényszerítenek),
ősi hajlamok, (szétfeszítenek),
állandó rohamok, (a végítéletek),
a kínok kibírhatatlanok, ég veletek.
A fürdőkádban a víz elszíneződik vörösre,
a kezek ökölbe, szép álmokat örökre.
Vízszintes helyzetben, a párhuzamos síneken,
érzelmekkel párosul az elfojtott félelem,
az értelem helyett, a depresszió diktál,
az Inter-city jön, lát, győz, viszlát.
Ha el akarok menni, én biztosra megyek,
tudom, hogy nem lesznek sikertelen kísérletek.
Néha fáj, a dráma dramatikája, eutanázia,
arany lövések halk sorozata.
Homokszemek a fogaskerekek között,
japán szamuráj, aki a harakiri mellett döntött,
és döfött, szégyenérzete győzött,
a halál, újabb álarcot öltött.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Nekem a zene jelenti a hitet, az nekem az Isten,
a hitelem az ördögtől kaptam, ő meg ellopta a szívem,
a tollat forgatom, leírom a szavakat a papírra,
közben készül el a bomba, amit csatolok a derekamra,
úgy döntöttem ha az Úr az égben úgy akarja,
ne legyen fordulat az életemben, majd én teszek róla.
Elkészül a szöges téma,
ez a recept, ami az elvárást tuti, hogy beváltja,
besétálok a mulatóba, a cuccot eltakarja a ruha,
az utasításomat a spanom, mind megkapta,
minden egyes helyen, minden egyes zugba,
ott lapul egy KAMIKAZE parancsra várva.
Számat elhagyja az utolsó ima, visszaút nincsen,
végre hajtom a melót, nem halok meg a szégyenben.
Jól látszik az arcom, jól látszik, amit mondok,
az életem a zenének adom, ezt élőben láthatjátok.
Refrén:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Ne tedd meg soha, a zene az ami éltet, ÉLJ!
Szerintem ez amolyan menőzni akaró tanítás avagy börtönbölcsesség. A fogdán a fogvatartottak nagyon "bereccsennek", és olyan dolgokat tesznek, amit kint(ebb) nem tennének meg, mert az "csicska" dolog.
VálaszTörlésA menőnek akkor is menőznie kell, ha nem látja éppen senki, hanem majd valaki utána megy a fogdára, és elolvassa a versikéjét, és elmondhatja, hogy kemény volt, "kibírta cigi nélkül".
Így, azaz félresikerült menőzésből, csúszik oda az "akrobata" szó, írásban ugyanis kiderül, hogy az illető valószínűleg mindig így használta ezt a szót.
Ez egy szöveg,a Kamikaze nevű formáció "Halálosan Komolyan" című albumáról,a dal címe "Öngyilkos rímek" és egyébként:
VálaszTörlés"Az élet egy króm,csőre töltött 45-ös,alkalomadtán halántékán lyukat üt a bűnös..."