A hitről
"Szubjektív,
de kikerülhetetlen kérdés. Vannak olyan elítéltek, akik teljesen elzárkóznak
Istentől, elítélik a hívőket és gúnyolódnak rajtuk. Istent, a vallást és az
egyházat okolják azért, mert börtönbe kerültek. És számon kérik, hogy vajon miért nem
segíti és szabadítja meg őket az Úr. Vannak olyan elítéltek, akik különböző
remélt kedvezmények fejében, a bort iszik és vizet prédikál elvet vallják.
Elmennek minden egyházi rendezvényre, megjátsszák a mélyen hívő embert, de néhány
önkéntelen megnyilvánulásuk elárulja őket. Úgy tapasztalom, hogy a lelkükben
tényleg vallásos társaim könnyebben viselik a börtönlétet, hiszen akár egy
rövid ima segít átlendülni a kríziseken."
Ehhez nem igazán lehet mit hozzáfűzni, magam is úgy vélem, hogy a hit - és itt nem feltétlenül és kizárólag a vallásos hitre gondolok - valóban segíthet egy-egy fogvatartottnak abban, hogy túlélje, könnyebben viselje a börtönéveket. Egyébként azt gondolom, hogy minden ember számára egy szükséges jó, ha hisz valamiben. Legyen az Isten, a Mikulás, vagy legalább "csak" önmaga. Mert ez erőt, kitartást, bizakodást adhat mindenki számára, ami a jövőre nézve egyértelműen pozitívumokkal bíró dolog...
Hit, remény és szeretettel
Mindig visszaél az ember.
Hiába mond Miatyánkot
Mögé mormolja az átkot.
Nem tud bocsánatot kérni
Nem tud bűntelenül élni.
Él fekete mágiával:
A fordított Miatyánkkal!
Mindig visszaél az ember.
Hiába mond Miatyánkot
Mögé mormolja az átkot.
Nem tud bocsánatot kérni
Nem tud bűntelenül élni.
Él fekete mágiával:
A fordított Miatyánkkal!
Úgy látom, fajtársaink mindenkor Isten nevében vitték véghez a
legördögibb gazságokat, ontottak vért és beleket, máglyáztak, bitóztak,
sortüzeztek, s mindeközben zászlót, keresztet lengetve-lóbálva
üvöltözték, hogy hit, haza, szeretet, összefogás.
Fajtánk hiperfejlett hazudozó. Intelligencia kapacitásunk zömét újabb és
még újabb gurítások, átejtések, vakítások, maszlagolások kiagyalására
fordítjuk.
A fény harcosa tudja, mi az, amiért érdemes harcolni. Megérzései és hite
alapján cselekszik. De vannak emberek, akik olyan harcba hívják, ami
nem az övé, olyan harcmezőre, amit nem ismer vagy ami egyszerűen nem
érdekli. Az ilyen emberek olyan küzdelmekbe akarják bevonni a harcost,
melyek nekik nagyon fontosak, de neki nem jelentenek semmit. Ezek
gyakran hozzá nagyon is közel álló emberek, akik szeretik őt, bíznak az
erejében, és mindenáron meg akarják szerezni a segítségét. Ilyenkor
mosolyog, és biztosítja őket a szeretetéről, de nem fogadja el a
kihívást. Az igazi harcos egyedül választja ki magának a harcmezőt.
A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit
nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak
vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni
alapfelszereltség. A kérdés az, hogy sikerül-e beindítani a hitprogramot
valakinek az élete, neveltetése során. Hit sokféle
lehet. Az emberi értékek felől nézve nem biztos, hogy jogos az a
felosztás, miszerint vannak istenhitek és nem-istenhitek. Sokkal
fontosabbnak érzem azt a kérdést: mennyire öncélú vagy közösségi célú a
hit.
Mr. Busta "Senki nem tudhatja"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése