2012. április 6., péntek

Füves Könyv Átutazóknak 10.


A hitről

"Szubjektív, de kikerülhetetlen kérdés. Vannak olyan elítéltek, akik teljesen elzárkóznak Istentől, elítélik a hívőket és gúnyolódnak rajtuk. Istent, a vallást és az egyházat okolják azért, mert börtönbe kerültek. És számon kérik, hogy vajon miért nem segíti és szabadítja meg őket az Úr. Vannak olyan elítéltek, akik különböző remélt kedvezmények fejében, a bort iszik és vizet prédikál elvet vallják. Elmennek minden egyházi rendezvényre, megjátsszák a mélyen hívő embert, de néhány önkéntelen megnyilvánulásuk elárulja őket. Úgy tapasztalom, hogy a lelkükben tényleg vallásos társaim könnyebben viselik a börtönlétet, hiszen akár egy rövid ima segít átlendülni a kríziseken."



Ehhez nem igazán lehet mit hozzáfűzni, magam is úgy vélem, hogy a hit - és itt nem feltétlenül és kizárólag a vallásos hitre gondolok - valóban segíthet egy-egy fogvatartottnak abban, hogy túlélje, könnyebben viselje a börtönéveket. Egyébként azt gondolom, hogy minden ember számára egy szükséges jó, ha hisz valamiben. Legyen az Isten, a Mikulás, vagy legalább "csak" önmaga. Mert ez erőt, kitartást, bizakodást adhat mindenki számára, ami a jövőre nézve egyértelműen pozitívumokkal bíró dolog...       

Hit, remény és szeretettel
Mindig visszaél az ember.
Hiába mond Miatyánkot
Mögé mormolja az átkot.

Nem tud bocsánatot kérni
Nem tud bűntelenül élni.
Él fekete mágiával:
A fordított Miatyánkkal!

Úgy látom, fajtársaink mindenkor Isten nevében vitték véghez a legördögibb gazságokat, ontottak vért és beleket, máglyáztak, bitóztak, sortüzeztek, s mindeközben zászlót, keresztet lengetve-lóbálva üvöltözték, hogy hit, haza, szeretet, összefogás. Fajtánk hiperfejlett hazudozó. Intelligencia kapacitásunk zömét újabb és még újabb gurítások, átejtések, vakítások, maszlagolások kiagyalására fordítjuk.

A fény harcosa tudja, mi az, amiért érdemes harcolni. Megérzései és hite alapján cselekszik. De vannak emberek, akik olyan harcba hívják, ami nem az övé, olyan harcmezőre, amit nem ismer vagy ami egyszerűen nem érdekli. Az ilyen emberek olyan küzdelmekbe akarják bevonni a harcost, melyek nekik nagyon fontosak, de neki nem jelentenek semmit. Ezek gyakran hozzá nagyon is közel álló emberek, akik szeretik őt, bíznak az erejében, és mindenáron meg akarják szerezni a segítségét. Ilyenkor mosolyog, és biztosítja őket a szeretetéről, de nem fogadja el a kihívást. Az igazi harcos egyedül választja ki magának a harcmezőt.

A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni alapfelszereltség. A kérdés az, hogy sikerül-e beindítani a hitprogramot valakinek az élete, neveltetése során. Hit sokféle lehet. Az emberi értékek felől nézve nem biztos, hogy jogos az a felosztás, miszerint vannak istenhitek és nem-istenhitek. Sokkal fontosabbnak érzem azt a kérdést: mennyire öncélú vagy közösségi célú a hit.


Mr. Busta "Senki nem tudhatja"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése