Tudomány és bűnmegelőzés

(Forrás: http://bunmegelozes.info/?q=hu/node/62)

„Rajtunk, a felnőtt társadalmon múlik, hogy gyermekeink megfelelően szocializálódjanak. Ők, mint a társadalom legalapvetőbb egységének, a családnak a legfényesebb építőkövei, különös figyelmet érdemelnek. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia kialakításakor nem véletlenül jelöltük meg kiemelt beavatkozási területként a gyermek-, és fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos bűnmegelőzési teendőket” – kezdte nyitó beszédét dr. Hatala József miniszteri biztos, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a „Tudomány és bűnmegelőzés” című nemzetközi konferencián.

A tudományos tanácskozás előadói a gyermekkori és fiatalkori bűnözés témáját járták körbe saját szakterületükön belül. Dr. Tóth József, pszichológus a különféle generációk gondolkodásmódjának különbözőségére mutatott rá előadásában, amelyben az úgynevezett „Z” generáció digitális mindennapjairól beszélt.

Dr. An Nuytiens, az Európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) szakembere előadásában a gyermek- és fiatalkorúakat célzó bűnmegelőzési programok és a művészet, a tudomány és a sport kapcsolatának fontosságáról értekezett. A hallgatóság a zene és a művészet emberi agyra gyakorolt hatásáról hallhatott izgalmas részleteket Prof. Dr. Csépe Valéria előadásában. Dr. Mikulán Rita a sport jelentőségét hangsúlyozta. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa kiemelte: aki aktívan sportol gyermek- vagy fiatalkorban, az nagy valószínűséggel elkerüli a kábítószert és a dohányzást is.

Günther Holztrattner, osztrák bűnmegelőzési szakember a bűnmegelőzésben használható alternatív módszerekkel kapcsolatos tapasztalatait ismertette. Az elrettentés kora régen lejárt. A kábítószer-megelőzésben az ismeretközlő előadások hatékonysága rosszabb, mintha nem tartanánk bűnmegelőzési órát. Ahhoz, hogy hatást érjünk el a fiataloknál, olyan személyiségfejlesztő módszerekre van szükség, amelyek az érzelmi, a tapasztalati tanulást helyezik a középpontba. Ilyen például az élménypedagógia, amellyel sikeresen lehet fejleszteni a fiatalok szociális kompetenciáit.

A konferencia során a dán származású Rasmus Højbjerg Jacobsen teljesen új szemszögből, a költség-haszon elemzések oldaláról közelítette meg a bűnmegelőzés témáját.

Az izgalmas előadások között a Szertelen-kék Alapítvány „A Dal a Tied” című projektjének tehetséges fiataljai adták elő saját szerzeményű dalaikat, és hallhattunk részletet a készülődő bűnmegelőzési musical betétdalai közül is.

A konferencián a „Legyen a sport a szenvedélyed” országos rajzpályázat eredményét is kihirdették. Három oktatási intézmény, két általános iskola és egy óvoda részesült 200 ezer forintnyi sportszer vásárlási támogatásban a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács jóvoltából.

A konferencia tanulságát Gerald Hüther német neurobiológus szavaival tudjuk a legtalálóbban összefoglalni:

„Akikre most szükségünk van – és ezt bárki, aki a gazdasági vagy a tudományos életben munkálkodik megerősítheti - , azok nem a rendes, kötelességteljesítő emberek, akik mindent megcsinálnak, amit mondanak nekik, vagy akik mindent kívülről megtanulnak, hanem azok a fiatal emberek, akik egyéni kreativitásukkal, egyéni ötleteikkel odaadóan képesek elmerülni egy témában. Akiknek indíttatásuk van arra, hogy valamit felfedezzenek vagy megalkossanak. Ezt pedig nem lehet elérni azzal az „idomító” és jutalmazásra építő rendszerrel, ami jelenleg az iskolában működik. Ez a dolog egyik része. A másik része pedig az, hogy az agykutatás időközben képessé vált annak bizonyítására, hogy agyunkban csak akkor változik meg valami, ha az adott dolog magával ragadja, lelkesíti az embert. Az agy nem izom, amit sok gyakorlással edzésben tarthatnánk. Csak akkor történik benne maradandó változás, ha az illető, aki tanul, fontosnak ítéli meg a maga számára azt, amit tanulni akar. Ha valakinek valami személyes jelentőséggel bír, akkor az megérinti őt és csak ekkor –amennyiben hagyta magát egy téma által megérinteni, felkavarni - indulnak be az agy érzelmi központjai. Mindannyiszor, ha ezek az emocionális centrumok aktiválódnak, a középagy bizonyos sejtcsoportjai hosszú nyúlványaikon keresztül egyfajta tápanyagot bocsájtanak ki magukból (úgynevezett neurotranszmitter-koktél). Ez a tápanyag „ trágyázza” meg a lelkesedés állapotában már aktiválódott neuronális hálózatokat és ez a folyamat vezet aztán ahhoz, hogy mindig az marad meg igazán az emberben, amit lelkesedéssel, szenvedéllyel tanult.”

Ehhez nyújt segítséget a zene, a művészet és a sport.