TTT

A mai bejegyzés címében egy rövidítés olvasható: "TTT". A hozzám hasonló életkorú - tehát örökifjú -, ám viszonylag kevés büntetés-végrehajtási tapasztalattal rendelkező olvasók közül többen talán csípőből rávágják az egykori televízió műsor címét: Tízen Túliak Társasága. De jelen esetben nem erre gondoltam, hiszen a zárt környezetben, a börtönviszonyok között a három T betű jelentése teljesen más. Annak érdekében, hogy senki oldalát ne fúrja tovább a kíváncsiság, máris fellebbentem a fátylat, és elárulom a választ: Tiltott Tárgy Tartása. A szavak jelentése véleményem szerint egyértelmű, olyan dologról árulkodik, amely összefügg a fogvatartottak által megvalósítható fegyelmi cselekmények egyikével. 

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996 IM rendelet 2 § (1)  bekezdésében foglaltak szerint "fegyelmi vétséget követ el az a fogvatartott, aki a büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megszegi, más fogvatartottat fegyelmi vétség elkövetésére szándékosan rábír, vagy más fogvatartott részére fegyelmi vétség elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt."

A hivatkozott jogszabály (2) rögzíti, hogy fegyelmi vétségnek minősül különösen, ha a fogvatartott:

a) megsérti a fogvatartás rendjére és biztonságára, a fogvatartottak kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit,

b) megszegi az intézet házirendjét,

c) nem tartja be a bv. szervezet személyi állománya tagjának, illetve a fogvatartottakkal szemben rendelkezési jogkört gyakorló személyeknek az utasításait,

d) az előállításakor vagy egészségügyi intézménybe való átszállítása esetén nem tartja be az előállítást elrendelő szerv vagy az egészségügyi intézmény rendjére vonatkozó szabályokat,

e) megszegi a munkarendet, nem tesz eleget a munkáltató utasításainak,

f) az életét vagy a testi épségét sértő vagy veszélyeztető olyan magatartást tanúsít, amely egyben a fogvatartás rendjét is sérti,

g) olyan tárgyat tart magánál, amely jogszabály rendelkezése alapján nem lehet birtokában,

h) bódító hatás elérésére alkalmas készítményt állít elő, tart vagy használ,

i) az élelem átvételét vagy elfogyasztását az intézet rendjét vagy biztonságát sértő feltételhez köti."

A felsorolt fegyelmi vétség-lehetőségek közül esetünkben a g) pontban rögzítettek az irányadók, nevezetesen a jogszabályi rendelkezések alapján birtokban nem tartható tárgyak. De ez mit is jelent a gyakorlatban? A válasz összességében egyszerű: minden olyan dolog, tárgy tiltottnak minősül, ami nem engedélyezett... 

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló többször módosított 6/1996 IM rendelet az 1. számú mellékletében rögzíti az elítéltek birtokában tartható tárgyakat, melyeket a következőkben felsorolok, ezzel együtt kérem mindazokat, akik ismerik a jogszabályi rendelkezést, hogy bátran görgessenek tovább, ugorják át a felsorolást - mert nem szeretnék csuklani... 

Az elítélt birtokában tartható tárgyak tehát a következők.

1. Tisztasági felszerelések:

- tisztálkodási szerek és a tartásukra szolgáló eszközök (szappan, fésű, tükör, hintőpor, krém, sampon stb.);

- mosószerek (paszta vagy folyékony) és öblítőszerek;

- fogápolási eszközök;

- izzadásgátló szerek, a hajtógázzal töltött palackot kivéve;

- körömápolási cikkek;

- ruha és cipőápoló eszközök;

- varrókészlet;

- törülköző, zsebkendő;

- borotválkozó felszerelés, villanyborotva, borotvahab;

- vatta, tampon, egészségügyi betét;

- WC-papír;

- hajápolási eszközök (hajszárító, hajsütővas, csavarók és csipeszek, hajháló, zuhanysapka);

- engedélyezett egyéb tisztasági felszerelések.

2. Ruházati anyagok:

- az elítéltnél - engedéllyel - saját alsóruházat, lábbeli és papucs;

- az előzetesen letartóztatottnál saját tulajdonú alsó- és felsőruházat, lábbeli és papucs.

3.²⁴⁴ Élelmiszerek, étkezési eszközök:

- az intézetben vásárolt vagy csomagban beküldhető élelmiszerek;

- filteres tea, kávégranulátum;

- édesítő szerek (tabletta, kockacukor, folyadék);

- üdítőitalok, savanyúságok, kompótok;

- tejtermékek, tubusos ételízesítők;

- ételtartó doboz és táska;

- konzerv- és palackfedél nyitó;

- vízforraló (túlmelegedés elleni védelemmel);

- pohár.

4.²⁴⁵ Dohányáruk:

- cigaretta, szivar, dohány;

- szipka, pipa;

- gyufa, öngyújtó;

- cigarettahüvely, töltőkészülék, cigarettapapír, sodrókészülék.

5. Írószerek, papíráruk:

- levelezéshez és önképzéshez szükséges eszközök;

- zseb- és kártyanaptár;

- fényképek, levelek, iratok;

- könyvek, napilapok, folyóiratok.

6.²⁴⁶ Egyéb használati tárgyak:

- a vallásgyakorlathoz szükséges kegytárgyak;

- elemmel működtethető zsebrádió, fülhallgató;

- maximum 37 cm-es képátmérőjű, hordozható tv-készülék;

- karóra;

- tartalék elemek;

- kártya, játék;

- kézimunka-felszerelés;

- külön engedéllyel hangszer;

- telefonkártya.

7. Az orvos által engedélyezett gyógyszerek, segédeszközök, vitaminok és tápszerek, kizárólag eredeti csomagolásban.

Nos, itt a felsorolás vége (tehát eddig kellett olvasni vagy görgetni...), az egyszerűség kedvéért tehát az imént felsorolt dolgok azok, amelyeket a fogvatartottak a birtokukban tarthatnak, különösebb következmények nélkül. Persze előbbiek kapcsán is lehetnek intézetenként eltérő sajátosságok (mint például az engedéllyel birtokban tartható alsóruházat kapcsán olyan kikötés, miszerint a civil póló csak egyszínű, minta és felirat nélküli lehet, vagy a karóra értéke nem haladhatja meg a 25.000 HUF összeget, és még sorolhatnám, de most nem teszem), ezzel együtt a felsorolás támpontot adhat ahhoz, hogy ki-ki megállapíthassa azt, mit nem tarthatnak birtokukban a fogvatartottak.

Ennek ellenére napi rendszerességgel számos olyan tárgy, eszköz, felszerelés kerül elő a bv. intézetekben, melyek nem engedélyezettek. Ha ezeket a legegyszerűbben szeretném csoportosítani, akkor a tiltott tárgyak kapcsán két fő kategóriát állíthatunk fel, melyek aztán további részekre oszthatóak (ezeket a teljesség igénye nélkül említeném csak meg...):

1. biztonságra közvetlenül veszélyes tiltott tárgy

• szúró, vágószerszámok (támadás megvalósítására, sérülés okozására, de adott esetben akár az élet kioltására közvetlenül veszélyes, arra egyértelműen alkalmas eszközök, mint például átalakított, acélpengével ellátott evőkések, kihegyezett vas- vagy fadarabok stb.),
• szökési kísérlethez, falbontáshoz vagy rács elfűrészeléséhez használható eszközök,    
• technikai eszközök (ezek közül elsősorban a mobiltelefon-készülékek említhetők meg, de ide lehet sorolni minden olyan eszközt, ami például hang- vagy képfelvétel elkészítésére alkalmas), 
• tudatmódosító szerek (azt hiszem, nem kell magyarázni annak a veszélyét, amit a börtönbe juttatott kábítószerek, illetve a tudat módosítására szintén kiválóan alkalmas egyéb gyógyszerek, készítmények jelentenek). 

2. biztonságra közvetlenül nem veszélyes tiltott tárgy

• fogvatartottak kényelmét szolgáló felszerelések (mint például átalakított ruházati felszerelés, különféle mintával, felirattal ellátott civil ruhanemű stb.), 
• fogvatartottak kényelmét szolgáló eszközök (zárkákban engedély nélkül elhelyezett különféle polcok, szárítókötelek stb.),
• tetoválógép és tartozékai, 
• testépítéshez használatos eszközök (például vízzel töltött flakonok vagy zacskók, testépítő szerek stb.),
• munkahelyekről származó kisebb-nagyobb dolgok (bőr- vagy fadarabok, egyéb munkahelyi hulladék, ami barkácsolásra alkalmas stb).  

Mint azt rögzítettem, természetesen a tiltott tárgyak csoportosítása az általam itt rögzített lehetőség mellett még számos formában lehetséges (méret, felhasználás célja, jellege, hozzájutás módja stb.), illetve azt is újra hangsúlyozom, hogy a bemutatott két kategória is több, a rögzítetteken kívüli alcsoportot tartalmazhat, ezért a büntetés-végrehajtás területén dolgozó kollégákat csak bátorítani tudok arra, hogy ki-ki készítse el a saját verzióját. és arról se feledkezzünk meg, hogy vannak olyan tárgyak is a fogvatartottak birtokában, amelyek a tiltott tárgyak elrejtésére, vagy éppen a velük való tevékenységek folytatásának megkönnyítésére kerültek a fogvatartottak birtokába. A következő fotókon ilyeneket mutatok be.

A képen egy bőrhulladékból készült tárgy látható, ami első látásra szemüvegtoknak néz ki. Aztán jobban megtekintve a tokot, látszik, hogy az indigóval van bevonva, illetve kívülről vastag, általában csomagoláshoz használatos ragasztószalag is fedi. Az ok a következő: a fogvatartottak körében elterjedt egyfajta "városi legenda", miszerint abban az esetben, ha a mobiltelefont indigóba tekerik, azt nem mutatja ki a fémkereső, illetve a csomagvizsgáló berendezés...   

Szemüvegtok, telefon rejtésére alakítva... 

A képen látható kis eszköz egy kulcstartón került észrevételezésre, úgy néz ki, mint egy kis méretű kalapács, ami így akár kabala, vagy egy mesterség címere is lehetne, de jobban megnézve az eszköz könnyebbé teszi bizonyos típusú telefonok szétszerelését. ötletes kis kütyü, annyi szent...   

Remélem, hogy a kalapács mellé sarló nem készült, mert akkor azt még nem találtuk elő...

További napfényes időt mindenkinek, remélem, ma sem volt hiábavaló, hogy büntettem a billentyűket!