Füves Könyv Átutazóknak

A mai bejegyzés talán sokak számára meglepő nyitással indul, egy irodalmi kitekintéssel, melynek tárgya a következő:

Füves Könyv

Számos könyvbarát tartja úgy, hogy az 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal kitüntetett, élete során sokat megélt és megtapasztalt író, költő, Márai Sándor jó tanácsait olvasni külön élvezet, habár ez nem mindig volt így, hiszen műveinek kiadása csak a fent említett évben indult meg. Mostanság azonban bármelyik könyvesboltba betéved az ember, gyorsan azzal találja magát szembe, hogy az író könyveinek külön polcokat rendeznek be.

A "Füves Könyvet" Márai Sándor még 1943-ban írta, és ajánlotta Senecának, Epiktétosznak, Marcus Aureliusnak, férfinak és nőnek egyaránt. Ez az írása a régi füves könyvekhez hasonló, "melyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten". Minden olvasó találhat benne magának való, számára szimpatikus bölcsességet, de a 202 történetet tartalmazó kötet természetesen ajándéknak is remek választás lehet bármely könyvbarát számára.

Az “Arról, hogy mi a célja ennek a könyvnek” című fejezetben a szerző azt írja, hogy “… S aki jobban tudja, mondja jobban!”

A büntetés-végrehajtás is egy olyan szeglete a társadalomnak, amiről általában sokan, rendszerint sokféle véleményt alkotnak. De mindig felmerül bennem a kérdés, hogy egyáltalán kinek hiteles a véleménye? Vajon el lehet –e fogadni egy olyan ember álláspontját, aki soha nem volt még a rácsok mögött, se a “jó”, se a “rossz” oldalon. A börtönök világa még mindig egyfajta tabutéma, alapesetben egy átlagember nem sok információval rendelkezik a benti életről, a benti világról. A blogomnak valahol az a célja, hogy lehetőség szerint minél kevésbé elfogult képet próbáljak meg nyújtani a börtön működéséről, rendszeréről, de ezt a törekvésemet sokan máris azzal cáfolják, hogy “na, persze, a smasszer csak a saját szemével láttatja a börtönt, biztosan elferdíti a dolgokat…” Pedig tényleg nem ez a célom, szeretnék a körülmények és a befolyásoló tényezők figyelembe vételével valóban őszintén, közérthetően és hitelesen beszámolni a büntetés-végrehajtási tevékenységről. És annak érdekében, hogy a másik oldal is teret kapjon, egy újabb fogvatartott közreműködését is igénybe veszem, aki Márai által ihletve szeretne közreműködni abban, hogy a hozzá hasonlóan szabadságvesztés büntetést töltők könnyebben el tudjanak igazodni a börtön világában…       

“Füves Könyv Átutazóknak”

FEJLÉC / ELŐSZÓ

“Márai Sándor megírta füveskönyvét, hogy tapasztalatai által segítse az olvasóját a szebb és teljesebb élethez. Én, mint egyszerű, börtönlakó halandó, a rácsok mögötti tapasztalataimat igyekszem megosztani, így az én füveskönyvem annak szól, aki börtönbe kerül, de célja, hogy minél előbb ki is jusson.

Egyszerű válaszok ezek, egyszerű kérdésekre, hogy mikor mit kell tenni és mi is a helyes. A „börtönszakmát” én is tanulom, és úgy igyekszem tanítani, hogy ez legyen az egyetlen olyan tudás, amit olvasóimmal együtt mielőbb elfelejthetünk.”

A SZÓKINCSRŐL:

“Megcsappan. Egy alkalommal próbáltam kifejteni a véleményemet, de képtelen voltam, mert a megfelelő szavak egyszerűen nem jöttek a számra, pedig még csak 3 hónapja voltam bezárva. Olvasni kell minél többet, levelezni minél sűrűbben és sokat beszélgetni. Meg fogod találni azt, aki szimpatikus neked, hasonló az érdeklődési körötök, netán a hátteretek is. Vele próbálj meg beszélgetni, de úgy, hogy kerülöd a vulgáris kifejezéseket! Egyedi élmény lesz!”