Folyamatban lévő pályázatok bemutatása (3. rész)

Társadalmi Megújulás Operatív Program

„Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül” c. pályázati felhívás

Kódszám:

TAMOP – 5.6.1.A-11/2.

“Az elítéltek reintegrációja a szabadulást követően / Munka ‑ közösség – megbánás / Börtön café”

Összköltségvetés:             112.866.693 HUF

A projekt keretében a főpályázó, azaz a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola együttműködik a balassagyarmati és a győri büntetés-végrehajtási intézetekkel. Az együttműködésüket nem csupán e projekttel szeretnék erősíteni, de megítélésük szerint ez lesz a legjobb alkalom, hogy megismerjék a börtönben dolgozó alkalmazottak, a vezetőség és természetesen a célcsoport igényeit.

A projekt keretében 53 főt szeretnének bevonni a két büntetés-végrehajtási intézményben tervezett képzésekbe. Mivel a BKF a főiskolai képzésein keresztül erős kommuikációs profillal rendelkezik, ezért e projektet az „átlag” pályázóknál specifikusabb kommunikációs eszközökkel látták el.

A projekt megvalósításának színhelyei: Győr, Balassagyarmat és Pásztó.

A projekt két büntetés-végrehajtási intézetében, Győrben és Balassagyarmaton, többségükben különösen hátrányos helyzetű, képzetlen elítélteket tartanak fogva, akik azonban jellemzően nem a legsúlyosabb bűncselekmények miatt töltik büntetésüket. Az ő szabadulás utáni elhelyezkedésük megoldhatatlan a jelen helyzetben. A társadalomba való visszailleszkedésükben, további visszaesésük megelőzésében fontos szerepet játszik a munkavállalás lehetőségének megteremtése. Ez különösen nehéz akkor, amikor amúgy is nagyon sok, egyébként jobb képesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű munkavállaló sem kap állást. Ezért van kiemelt szerepe annak, hogy az elítéltek még fogvatartásuk alatt olyan, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzést kapjanak, ami segíti a munkához jutásukat. Ez azonban önmagában kevés lenne, ezért olyan kompetenciákat fejlesztő tréningekkel egészítjük ki a tervezett szakmai képzést, amely segíti az elítélteket abban, hogy a szabad életbe visszatérve eligazodjanak a mindennapi problémák megoldásában, javuljon a kommunikációjuk, a konfliktusaikat ne erőszakkal oldják meg, és általában véve olyan hiányokat pótoljunk náluk, amelyeket addig sem a család, sem az iskola nem volt képes betölteni. A projekt másodlagos célja mindezek által a visszaesés megelőzése és a társadalmi kirekesztettség megszüntetése.

A program különlegessége, hogy nemcsak a készségek, képességek és a szakmai tudás megszerzéséhez segíti hozzá a leendő munkavállalót, hanem támogatja az első lépések megtételében, vagyis a szabadulást követő első nehéz időszakban biztos munkához juttatja őket. Ez azért különösen fontos, mert a korábbi börtönben végzett empirikus vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a képzések önmagukban, elhelyezkedés reménye nélkül hatástalanok, nem nyújtanak igazi, használható tudást sem és így nem érik el a várt eredményt. Az, hogy az elítéltek képzéséhez külső (nem a büntetés-végrehajtás keretén belül egyébként is működő) foglalkoztatók előre vállalják, hogy egyrészt biztosítják a szükséges gyakorlat megszerzését, valamint a sikeres képzést követően a munkába léptetést, nagy szerepet játszik a programba bevont szabaduló elítéltek reintegrációjában, az előítéletek lebontásában és abban, hogy tapasztalatot szerezzenek a továbbiakban a munkaerőpiacon. 

A projektbe bevont elítéltek jellemzően elmaradottabb, leszakadó térségeiből, kistelepülésekről származnak. A börtön gyakorlatilag a hátrányos helyzetűek gyűjtőhelyeként funkcionál a szabadságvesztésüket töltő elítéltek körében. Otthonukba visszatérve mind megélhetésük, mind esetleges képzésük megoldhatatlan lenne, hiszen a kistelepüléseken amúgy is igen szűk a munkavállalás lehetősége, különösen a képzetlen munkavállalók esetében. Az általunk tervezett képzések mind a vendéglátó-ipari, mind pedig a parkgondozói, olyan szakképesítést ad, amelyre a régió munkaerőpiacán jelenleg is igény van. Emellett a projekt során megvalósul a közvetlen érintettek, vagyis a közösségek bevonása is, akik lakossági fórumokon ismerkedhetnek meg a projekt céljaival, az őket is érintő kérdésekkel, és az ezzel számukra is érzékelhető előnyökkel. Ezek a fórumok egyébként hozzájárulnak az előítéletek lebontásához, és a segítő attitűd kialakításához. Ezt egészíti ki egy olyan, speciálisan a helyzet sajátosságainak megfelelően kialakított kommunikációs stratégia, ami szintén közelebb hozza a szabadulók elfogadtatását a lakosság körében, és országosan mutatja meg, és segíti elő a TÁMOP által támogatott reintegrációs célok megvalósulását. A reintegráció ugyanis nem valósulhat meg a kirekesztettség fennmaradása esetén, hanem további elszigetelődéshez vezet. A projekt által vállalt két foglalkoztatás: az ún. „börtön café”, valamint a parkgondozás két olyan munka, amely lehetővé teszi a lakosság és a volt elítéltek találkozását, és megmutatja, miként végezhet a közösség életében is hasznos munkát egy korábbi „bűnöző”.

A projekt rövidtávú céljai között szerepel két magyarországi büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjai közül 55 személy részére képzés, szakképesítés, gyakorlat nyújtása és minimum 21 fő foglalkoztatása 1 éven keresztül. A projekt sajátossága, hogy jelentős számú halmozottan hátrányos helyzetű, roma elkövetőt kíván a képzésbe és a munkáltatásba bevonni.

Rövidtávon fejleszti a büntetés-végrehajtási intézetek személyi állományának érzékenységét az adott probléma megoldására, a reintegrációs program segítésére, ill. az elítéltek ebben való támogatásában. Elősegíti az elítélteket önálló döntés kialakításában a jövőjüket illetően, ami azért különösen fontos, mert a zárt intézeti körülmények között a fogvatartottak jelentős része elszakad a valóságtól, nem képes reálisan felmérni helyzetét, jövőképe pedig vagy nincsen, vagy teljességgel megalapozatlan és irreális elemeket tartalmaz. Segítésükre pszichológus bevonásával készített egyéni tervekkel készíti elő egyéni fejlesztési programjaikat, és a megfelelő, személyre szabott készségfejlesztés kialakítását, ami nélkülözhetetlen mind az azt követő képzéshez, mind a szabad életben való eligazodáshoz, és a megfelelő munkavégzéshez.

A projektbe bevont célcsoport tagjai számára biztosítjuk a folyamatos, szakszerű mentori támogatást, aminek során a mentor támaszkodhat az egyéni fejlesztési tervre. 

Projektünk hosszú távon azt kívánja elérni, hogy elősegítse a szabadulók visszailleszkedését a családba, a társadalomba, munkaerőpiacra. Ezek ugyanis olyan tényezők, amelyek alapvetően meghatározzák az elkövetők jövőbeni viselkedését és megfelelő motivációval visszatartják az újabb bűncselekmények elkövetésétől, amely az egész társadalom érdeke is. Sikeres működés esetén mindkét foglalkoztató vállalhatja a kötelező időszakon túli tovább foglalkoztatást.

Mind hosszú-, mind rövidtávú célok érvényesülését szolgálja a közösséggel való kapcsolatok erősítése, a szabadulók el- és befogadása, támogatása.

A projekt közvetlen haszonélvezői elsősorban az önként vállalkozó, szabadulás előtt álló elítéltek, akik fogvatartott társaikhoz képest jelentős támogatást kapnak jövőjük alakításához. Ez igaz mind a képesség, készség és szakmai tudás megszerzésére, mind pedig a munkába állás, lakhatás, egyéni mentorálás lehetőségére. Segíti az elítéltek családtagjait, valamint a közösségeket, ahonnan az elítélt származik, és ahova szabadulni fog. Közvetve haszonélvezői az adott börtönök, amelyekben olyan fejlesztési programok valósulnak meg, amelyek részben segítik a személyi állomány fejlődését, részben pedig az elítéltek foglalkoztatásával csökkenthetik a belső feszültségek kialakítását. Haszonélvezője az a közösség, amelyben a foglalkoztatás megvalósul, és végső soron haszonélvező a társadalom, amely tapasztalja, hogy az elítéltek reintegrációjához nyújtott erő és energia ráfordítás megtérül. A projekt közvetlenül büntetés-végrehajtási intézeteken belül érhető el, majd a szabadulást követően a foglalkoztatás színhelyén. A célcsoport kiválasztásában figyelembe vesszük a jelentkezés önkéntességét, az elkötelezett szándékot, a nevelői véleményeket. Az igényfelmérés a projekt első két hónapjában történik, amelyben az elítéltek mentális állapotát, alapvető kompetenciáit és ennek alapján személyre szabott, egyéni fejlesztési tervet készítünk. A szakképzés megkezdése előtt tekintettel arra, hogy sok olyan elítélt kerülhet a képzésbe, akik akár már évtizedek óta nem vettek részt intézményes oktatásban, kompetencia-fejlesztő tréningeket tartunk. A projekt tervezését megelőzően több alkalommal folytattunk már vizsgálatokat büntetés-végrehajtási intézetekben, így a megvalósulás egyik konkrét helyszínén, a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. Ezen időszak alatt lehetőségünk volt az elítéltek igényeinek, véleményének, attitűdjeinek, lehetőségeinek, valamint a személyi állomány hozzáállásának megismerésére. Ezért további partnerszervezet bevonása az igényfelméréshez nem szükséges.

A projekt képzési szakasza Győrben és Balassagyarmaton valósul meg. A helyszínek kiválasztását követően első lépés a szakmai találkozó a büntetés-végrehajtási intézetek vezetőivel, amelynek során meghatározzuk a résztvevő intézmények felelősségeit és ezek elvégzését határidőkhöz rendeljük. Második lépésben a célcsoport kiválasztása után az egyéni fejlesztési tervek készülnek el, a bevont személyek kompetenciájának megfelelően.

Ezzel egy időben a személyi állomány részére együttműködési célú, és esélyegyenlőségi tréninget szervezünk a probléma érzékenyítésére.  

A kompetencia-fejlesztő képzés mellett az elítéltek olyan tréningeken vesznek részt, amelyek azt célozzák, hogy mind a képzés során, mind azt követően a szabad életben jobb esélyekkel induljanak, problémáikat erőszakmentesen oldják meg. Ezeket kiegészíti egy resztoratív szemléletű képzés is, amely arra érzékenyíti az elkövetőket, hogy megérthessék, hogy avval, amit tettek, fájdalmat okoztak a sértettnek, és fontos lépést jelenthet életükben a megbánás, és az ezt követő bocsánatkérés.

A projektben két képzést tartalmaz: vendéglátó-ipari és parkgondozói. A képzések tartalma 8 hónap. Ezen időszak alatt a programba bevontak folyamatos mentori támogatásban részesülnek. A képzések alatt a leendő munkáltatók tréningen vesznek részt, amelyben felkészülnek a szabaduló elítéltekkel kapcsolatos, és emiatt speciálisnak tekinthető munkáltatásra, a munkavállalókkal kapcsolatos eljárásokra és módszerekre. Tájékoztatást kapnak az igénybe vehető támogatásokról is (mentor, szakmai vezető).

A képzést lezáró sikeres vizsga után nyílik meg a munkavállalás lehetősége a szabadulást követően várhatóan lépcsőzetesen.

A szakmai színvonal fenntartását folyamatos mentorálással biztosítjuk. Fontosnak tartjuk a fogvatartottak állandó motiválását, hogy a szabadulást követően is aktívan részt vegyenek a projektben, ezzel is csökkentve az egyébként elkerülhetetlen lemorzsolódást. A mentorokat a folyamat elején a feladatra kiképezzük, majd folyamatos szupervízió során világítjuk át munkájukat, ill. tevékenységüket jelentésekkel dokumentálják.

A szakmai vezető a folyamat egészét nyomon követve rendszeresen ellenőrzi a képzés, ill. a képzés megvalósulását és a szakmai színvonal fenntartását. A bevont elítéltekkel egyéni, ill. csoportos megbeszéléseken értékeli az elért eredményeket és az egyéni fejlesztési tervek megvalósulásához vezető utat.

Közösségi fórumokon Győrben és Balassagyarmaton a helyi közösségek és a büntetés-végrehajtási intézetek kapcsolatának erősítését, a folyamatos tájékoztatást, az elítéltekkel szembeni előítéletek leépítését kívánjuk elérni.

Kiemelten fontos szerepe van a projekt egésze során egy megalapozott, és a helyzet sajátosságaihoz igazodó kommunikációs stratégiának, hiszen a közösségi/társadalmi elfogadottság nélkülözhetetlen eleme a média és a tájékoztatás. A kommunikáció és disszemináció végigkíséri a projekt egészét, és a nyilvánosság elé tárja a lényeges pontokat.

A projekt egyik fő ötletadója, és egyben újszerűségének, egyedülállóságának biztosítéka az angolszász országokban már ismert, és jól működő ún. „Börtön Café” megvalósítása Magyarországon. Az alapgondolat az, hogy olyan kávézó jellegű üzletet működtetünk, ahol a közösség által is ismerten, korábbi elítéltek dolgoznak, felügyelet mellett. A vendéglátó-ipari tevékenységet a Café mellett működtetett sütödei munka egészíti ki. A külföldi tapasztalatok nagyon pozitív eredményekről számolnak be, a helyi lakosok mindenhol szívesen látogatják az intézményeket, a szabadult elítéltek pedig lelkesen és hozzáértően működtetik azt. A projekt lehetőséget ad a külföldi példa hazai adaptációjára, és siker esetén biztosított a szabadult elítéltek további foglalkoztatása, ill. a Börtön Café mint rendszer, más városokban való meghonosítása és működtetése, újabb elítéltek bevonásával. Ehhez azonban nagyon fontos a közösségi elfogadtatás, és a sikeres média üzenet. Emellett a másik tervezett képzés, a parkgondozói szakképesítés szintén a közösség tagjaival való találkozásokra ad lehetőséget, és megmutatja a közösség részére hasznos lehet a korábbi elítéltek munkája. Ezt a tevékenységet jól mutatják majd a tervezett közösségi programok, ahol az elítéltek bemutathatják, mit is végeztek, és a gondozott területen lehetőség nyílik közösségi programok szervezésére.