"A
legtöbb börtönben, a legtöbb zárkában emeletes ágyak találhatóak, ezek
értelemszerűen egy felső és egy alsó ágyat foglalnak magukba. Mikor bekerültem
az első zárkába, máris nekem szegezték a kérdést: „Alsó vagy felső ágy?”
Körbenéztem, és láttam, az alsó ágyak foglaltak, ráadásul mindig is jobban szerettem
a felső ágyon aludni. Valószínűleg ez egy gyermekkoromból megmaradt berögződés
volt. Rávágtam, hogy „Felső ágy”, amit egy „Helyes” megjegyzéssel konstatált egy gyér hajú
(értsd kopasz), gorillára emlékeztető zárkamenő. Nem is értem, hogy miért
kérdezte, hiszen csak az az egy ágy volt szabad. Jóval később homályosítottak
fel az alsó és felső ágy jelentőségét illetően. Az alsó ágy amolyan koronadísz,
jogaralma a menők kezében, jelzi a hierarchiában elfoglalt helyét az illetőnek.
A felső ágy pedig a lúzereké, az alsóbbrendűeké. De persze van ennél lejjebb
is. A csicskák, kirekesztettek még ágyat sem érdemelnek, így ők esetenként az ágy alatt
alszanak. Jómagam sosem értettem ezt a logikát, mármint az alsó ágy
felsőbbrendűségét. Hiszen arra bármely zárkába betérő lehuppanhat,
rámorzsázhat, összetúrhatja. Ha ott fekszik az ember odaülnek és megzavarják.
Ezzel szemben a felső ágy vonzó nyugalmat és enyhe privát szférát biztosít. Akár
lehet úgy is levelet írni, hogy nem bámulnak bele és teszik fel bárgyúnak ható
kérdésüket: „Levelet írsz?” A privát szféra pedig nagy kincs egy olyan helyen,
ahol ennyi ember van összezárva és a fogalom gyakorlatilag nem létezik.
Mindenesetre örültem, hogy felső ágy preferenciám segít elkerülni és könnyed
megoldást nyújtani erre az esszenciális konfliktusforrásra. Amikor megtudtam,
hogy ezért komoly verekedések, harcok törtek ki, nem hittem a fülemnek. Persze
értem, hogy ez a menőséget jelenti, de akkor is, verekedni ezért?! Aztán persze
lehet fokozni ezt is. Komoly bűnvádi eljárások és büntetés meghosszabbodások
származnak ebből. Hallottam egy olyan történetet, ami mélyen ledöbbentett. Egy
idősebb elítélt, aki alsó ágyas volt néhány napra távozni kényszerült a
zárkából. Mikor visszatért döbbenetre már valaki berendezkedett a helyén.
Persze azonnal kifejezte nemtetszését, de ellenfele úgy gondolta, hogy mivel az
öregnek kevesebb, mint egy hónapja van hátra a rácsokon belül, nem lesz
túlzottan ragaszkodó, és hamar belenyugszik felső ágyas mivoltába. Azonban, mint
utólag kiderült, nem mérte fel az öreg elkötelezettségét az alsó ágya iránt.
Mert rövid visszavonuló után, elővette cigarettatöltőjét, kinyitotta és fém
részével nyakon szúrta menőjelölt alsó ágy bitorlóját. Jutalma pedig az lett,
hogy néhány nap helyett néhány további évig élvezhette ezt a helyet. A probléma
egyébként viszonylag könnyen orvosolható, ha az ágyak elosztását a nevelő
osztja be és követeli meg. Hiszen így nem ököljogon osztódnak a helyek."
Az ágyak problematikája kapcsán valóban igaz az utolsó megállapítás: az ágyakat az adott nevelési csoport esetében illetékes nevelő osztja el, azaz ő az a személy, aki a zárkán belül kijelöli a konkrét fekvőhelyeket. Ezt követően már csak annyi a teendő, hogy a továbbiakban meg legyen követelve az, hogy ettől kezdve ki-ki a számára kijelölt ágyat foglalja el, ne történjen meg az ágyak engedély nélküli, önkényes, fogvatartotti hierarchiában elfoglalt szerepeknek megfelelő újraelosztása. Mindenesetre érdekes lenne a kérdés vizsgálata, nemcsak első bűntényes szemmel, hanem a "menő" elítéltek által megvilágítva.
Persze az ágyak kérdése nem kizárólag a börtönben játszik/játszott fontos szerepet. Mert vannak olyanok is (remélem...), akik emlékeznek arra, hogy az alsó ágynak más környezetben is volt egy speciális varázsa, vonzereje. Azok, akik egykor voltak sorkatonák, feltétlenül emlékeznek arra, hogy a honvédség/határőrség laktanyáiban is igen komoly harcok folytak egy-egy alsó ágyért. Nekem is volt egy, de arra már nem is emlékszem, hogy mivel érdemeltem ki :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése