Az
ebédszünetet követően a BVOP központi koordinátora, Balogh Attila bv. alezredes
Úr számolt be a projekt megvalósításáról, „Eddigi eredmények a számok tükrében”
című előadásában. Önmagában már az is eredménynek tekinthető, hogy egyáltalán
elvégeztük a tervezett programot, illetve azt is annak kell venni, hogy 35 új
kolléga került be a totális intézmények világába, akik abszolút külsős, civil
személyek voltak. A konkrét eredményekről pedig valóban meséljenek a számok:
Programba
bevont fogvatartott
- tervezett 900 fő
- tényleges 2400 fő
Tréninget
végzett fogvatartott
- tervezett 400 fő
- tényleges 678 fő
Szakképzést
kezdett fogvatartott
- tervezett 200
- tényleges 371
Szakképzést
befejezett fogvatartott
- tervezett 150
- tényleges 186
Botka
Bianka, a KIMISZ alprojekt koordinátora „Három szervezet metszéspontjában –
összegzés az utógondozó koordinátori tevékenységről” című előadásában
szociálpolitikai keretek alapján közelítette meg a pályázatot. A társadalmi
életesélyek egyenlőtlenségei, a társadalmi kirekesztődés folyamata és a
dinamikus életciklus keret vonatkozásairól beszélt, majd bemutatta azt a fajta
szociális munkát, amit az utógondozó koordinátorok végeznek. Ez leegyszerűsítve
nem más, mint egy problémamegoldó folyamat, egyfajta változásra irányuló közvetítői,
beavatkozó tevékenység. A szükséges szakmai kompetenciák közül kiemelte az
Etikai Kódexet, az elméleti és gyakorlati módszertani ismereteket és a szakmai
személyiséget. A szakmai megvalósítók egyébként egy előzetes felkészítést
kaptak, ezt követően kezdték meg a munkájukat. A megvalósításban egyébként az
utógondozó koordinátorok mellett önkéntesek (elsősorban szociális és jogi
irányon tanuló egyetemisták), illetve sorstárssegítők (fél éve szabadult volt
fogvatartottak, illetve folyamatban lévő üggyel nem rendelkező jelenlegi
fogvatartottak) is közreműködnek. Az utógondozó koordinátorok tevékenységi
körei közül kiemelhető az iratpótlás, a lakhatási nehézségek terén nyújtott
segítség, a szociális és TB ellátásokhoz való hozzáférést segítő tájékoztatás,
életvezetési és kommunikációs fejlesztés, szabadidő hasznos eltöltésének
támogatása és a jóvátételi lehetőségek és programok bemutatása. A módszerek
közé tartozik az egyéni esetkezelés, a szociális ügyintézés, a CSDCS módszere,
az intézményi háló működtetése és a csoportos foglalkozás.
Kondor
Elek, a Munkaügyi Központ szakmai koordinátora egyebek mellett elmondta, hogy a
projektbe bevont fogvatartottak közül szabadulás után 51,47% volt az, aki
valamely munkaügyi kirendeltségnél regisztráltatta magát. A Balassagyarmati
Fegyház és Börtön esetében ez az arány 66%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése