Füves Könyv Átutazóknak 13.

A fürdésről

"Minden lehetőséget ragadj meg arra, hogy megfürödj, és soha ne legyél rá lusta. Ha jó illatod van, akkor ápoltnak érzed magad, tartásod lesz, és így könnyebben kibírod a bezártságot. Mindez talán apróságnak tűnhet, mert a szabad életben ez megszokott dolog – optimális esetben – de a börtönben minden egyes civil tevékenység megtartása hangsúlyos." 

A mai fogvatartotti gondolat igazságtartalma természetesen ezúttal is teljesen valósnak tekinthető. Az ápoltság, a tisztaság a börtönben is kiemelten fontos tényezőnek számít. A napi gyakorlatban számos olyan konfliktussal találkozhatnak a személyi állomány tagjai, melynek legfőbb forrása az, hogy egy adott zárkaközösség valamely tagja nem fordít kellő figyelmet arra, hogy önmagát, illetve közvetlen környezetét rendben, tisztán tartsa. Pedig az egyéni ápoltság, a személyes higiénia a fogvatartottaktól mindenkor elvárható dolog, amit a személyzet tagjai általában meg is követelnek. A napi rendszerességű borotválkozás, a ruházat rendben tartása, a szükségessé váló apróbb javítások (mint például gombfelvarrás) elvégzése, a körülményekhez képest igényes megjelenés összességében alapkövetelménynek számít a börtönben. Abban az esetben, ha ezek kapcsán rendellenesség merül fel, az egyrészt fegyelmi cselekménynek is minősíthető, másrészt pedig a fogvatartottak részéről is nemtetszést válthat ki. Egy nagyobb létszámú zárkában - de akár egy kétszemélyes kényszerközösségben is - a testszag, a nem megfelelő ápoltság erős visszatetszést válthat ki a társakból, ami olyan konfliktushelyzetet generálhat, melynek a vége súlyosabb esetben akár tettlegesség, verekedés, bántalmazás is lehet. A kulturált megjelenés, az ápoltság egyébként nemcsak az elítéltek, hanem a személyi állomány tagjai részére is követelmény. Mert amennyiben a személyzet tagja nem borotválkozott meg, cipője koszos, sáros, egyenruhája gyűrött, mosatlan, akkor valahol furán néz ki, ha ilyen külsőségek mellett a fogvatartottakon számon kéri az ezzel kapcsolatos kisebb-nagyobb hiányosságokat... És ezek után még valami: a mai napra választott fotóval egy tévhitet szeretnék eloszlatni, miszerint a börtönben nem szerencsés dolog leejteni a szappant. Nos... valójában manapság a legtöbb fogvatartott tusfürdőt használ, nem szappant. De nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy a szappan leejtésével összefüggésben sűrűn emlegetett és feltételezett erőszakos cselekmény azért véleményem szerint nem annyira jellemző, legalábbis én eddig nem sok erre utaló konkrét jelzéssel találkoztam. Nem mondom, hogy nem hallottam olyanról, hogy fürdési idő alatt egy-egy más beállítottságú fogvatartott időnként közeledik másokhoz, de az korántsem olyan általánosnak tekinthető jelenség, mint amilyennek a börtönviccek, illetve a filmek egy része talán azt sejteti... Szóval, minden fogvatartottnak azt ajánlom, hogy bátran használja ki a fürdési lehetőséget, mert az ezzel szerzett tisztaság jót tesz a testnek és jót tesz a léleknek. Nem utolsó sorban javít az egyén megítélésén is...