2012. május 16., szerda

Visszaemlékezés egy szakmai konferenciára...

"Új gyakorlatok és kihívások a büntetés-végrehajtásban"
szakmai konferencia
Miskolc, 2012. május 15.


A tegnapi napon a Miskolci Egyetem adott otthont a Magyar Börtönügyi Társaság Büntetés-végrehajtási Tudományos Tanácsa által szervezett szakmai konferenciának, amely valahol hiánypótló módon arra adott lehetőséget, hogy gyakorló büntetés-végrehajtási szakemberek nyújtsanak betekintést abba, hogy napjaink szakmai törekvései milyen irányba mutatnak. Megnyitójában Dr. Palló József bv. ezredes az MBT mb. elnöke és Prof. Dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem dékánja köszöntötték a konferencia résztvevőit.


Drotár Zsolt bv. alezredes bv. tanácsos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet parancsnoka "Csokitól a börtönig" című előadása bevezetőjében kitért arra, hogy a gyermek fejlődése szempontjából mekkora jelentősége van a családnak. Azt, hogy meddig mehet el a gyermek, és hol kell megálljt parancsnolni neki, már viszonylag korán meg kell tanítani nekik, csakúgy, mint például a lopás tilalmát. Abban az esetben, ha a foglalkozás nem kellő alapossággal történik, ha a követelmények nem elég erősek, akkor a gyermeki csínytevésektől könnyedén el lehet jutni akár a legsúlyosabb, legdurvább bűncselekményekig is. Épp ezért időben el kell kezdeni a nevelést. A szülők ez irányú tevékenységét nehezíti, hogy a fiatalok levezetetlen feszültségeire katalizátorként hat a tévéből és a PC-játékokból áradó brutalitás. Problémát okoz továbbá az, hogy sok gyerek úgymond a jó dolgától nem tud mit kezdeni magával, míg másokat a kényszer visz rá arra, hogy törvénysértést kövessenek el. A fogvatartottak összetételét, előéletét és hátterét ismerve megállapítható, hogy vannak köztük olyanok, akik azért kerülnek börtönbe, mert otthon is ezt látták, ez volt a természetes. Az otthoni minta tehát nagyon fontos, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kőkemény szigor sok esetben nem vezet eredményre. 


A parancsnok úr bemutatta a nyíregyházi intézetet, kiemelve a néhanapján megtapasztalható 250 %-os telítettséget, ami a tevékeynségüket erősen megnehezíti. Ezzel együtt úgy értékelte, hogy az intézetben egy kiegyensúlyozot légkör uralkodik, munkatársai felkészültek, tisztában vannak a szabadságvesztés büntetés céljával, és azzal, hogy feladatuk a fogva tartás, nem pedig a büntetés/megtorlás. Az állomány példamutató, fogvatartottakkal való foglalkozás során hanngsúlyozzák a felelősségvállalás, a tanulásban és munkában való részvétel, a higiénia fontosságát. Lényegesnek tartják, hogy a fogva tartottak embernek érezzék magukat. A hit lélekformáló ereje mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a képzésekben való részvételnek, mert a tudás a szabadulás után jól konvertálható. Szakmai tevékenységük során igyekeznek szembesíteni a fogvatartottakat azzal, hogy vannak, akik náluk is rosszabb helyzetben élnek. A büntetés-végrehajtási hivatás és a fogva tartottakkal való foglalkozás azomban nem könnyű feladat, mert hiába kell tényként kezelni, hogy a büntetés nem lehet bosszú, az mindenképpen megbélyegez...

Penderikné Karanyic Gréta bv. alezredes a Heves Megyei Bv. Intézet osztályvezetője a "Mindenki nyertes - fenntartható fogvatartotti programok" című előadásában ismertette a szabadságvesztés büntetés célját és feladatát, a jogszabályi rendelkezések alapján, majd arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy a több, mint 17500 fős fogvatartotti populáció egy Mezőkövesd méretű település lakosságának felel meg. Az egri intézet pályázati tevékenységéről, illetve resztoratív jellegű gyakorlatairól már több fórumon hallhattunk beszámolókat. Az osztályvezető úrnő ezek közül előadásában kiemelte a "Börtön a városért" programot, melynek keretében az elmúlt 4 évben 40 alkalommal 4000 munkaórában 100 fogvatartottat vontak be a szimbolikus jóvátételt nyújtó feladatok végrehajtásába. A program alkalmas volt arra, hogy a célokkal összhangban fejlessze a fogvatartottak önbecsülését, önbizalmát, erősítse az intézet társadalmi felelősségvállalását, integrációját, és a társadalmilag is hasznosnak értékelhető munka bizonyítási lehetőséget adott a fogvatartottaknak és csökkentette a velük szemben megfigyelhető előítéleteket, felelősségérzetüket viszont erősítette. A program során egy tisztább, élhetőbb közterületet alakítottak ki, kevesebb hulladékkal tarkítva. Rendbe tették az Eged hegyet, az Érsek kertet, de dolgoztak a Szépasszonyvölgy területén, valamint a Petőfi téren is. Nemcsak a fogvatartottak, de a lakosság részéről is egyértelműen pozitív visszajelzések érkeztek, amik a fenntarthatóságra nézve is jó hatással vannak. Mert a társadalmi igény, a széleskörű támogatottság és a személyi állomány ambiciózus hozzáállása is egyértelműen azt mutatják, hogy a program létjogosultsága erős.



Előadása második részében az alezredes úrnő az "Esti mese" projektről mesélt, amely egy program a gyermekekért. Talán sokak számára elképesztő az adat, de hazánkban mintegy 40000 gyermeket érint, hogy legalább az egyik szülője börtönben van, ami egyértelműen növeli az érintett gyermekek veszélyeztetettségét, hátrányos helyzetüket tovább rontja. A 2006-ban angliai keretek között kipróbált program célja a szociális és családi kapcsolatok erősítése, az önkifejezés javítása, a börtön keretek közötti szabadidő hasznos eltöltése és előbbiekkel együtt a társadalmi visszailleszkedés elősegítése. A mások mellett a Bródy Sándor Megyei Könyvtár és Lúzsi Margó gyermekkönyvtáros közreműködésével megvalósított program során a 80 résztvevő fogvatartott 150 cd-t készített, kedvenc mesékkel, személyes üzenetekkel. Havonta mesedélutánokat tartottak, gyermekotthonban léptek fel, illetve akad olyan volt fogvatartott nő is, aki szabadulása után egy kórházban, önkéntes segítőként mesél az ott elhelyezett gyermekeknek. 

Az előadás végén megtudhattuk, hogy 2012. május 19-én 10.00 órai kezdettel kerül sor Egerben a "Tisztán szeretem" című program keretében az Eger patak környezetének megtisztítására, amelyre az abban közreműködő egri munkatársak várják az esetleges további jelentkezők, önkéntesek részvételét. Ha valaki olvassa a blogot, és arra jár, akkor segítségét biztosan szívesen fogadják.

A konferencia első részének zárásában Kaduk István bv. őrnagy a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönt mutatta be, "Emlékezzünk a múltunkra - tegyünk a jövőnkért" című előadásában. Bevezetőjében elmondta, hogy a büntetési célok a jogszabályokban meghatározásra kerültek, azonban az, hogy azokat hogyan érjük el, az egyes bv. intézeteken múlik. A munkáltatás, az oktatás és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló különféle programok azonban mindenképpen fontos eszközök. A sátoraljaújhelyi intézet a fogvatartottak munkáltatását már régen elkezdte. 1831-ben, az akkori kolerajárvány idején például a fogvatartottak voltak azok, akik kiásták az ún. koleratemető sírjait, de e mellett a filoxéra-járványt követően szőlőtelepítésben is közreműködtek. A jelenben a közcélú munkáltatásban csak szűrt fogvatartottak vesznek részt, de több terepen tevékenykednek az elítéltek, mint például várfelújításnál, a Tourinform irodájának rendbe tételében, a nagytemplom rekonstrukciós munkálataiban, valamint az árvízvédelem területén. Az oktatás a jelenkori foglalkoztatás fontos eleme, mivel számos funkcionális analfabéta van a fogvatartottak között. Az általános iskolai oktatás és a szakképzések (kárpitos, konyhai kisegítő, kerámiaformázó) a majdani munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítését egyértelműen szolgálják. Az intézetben egy képzőművészeti csoport is működik, festményeket és kerámiákat készítenek. Nagy jelentőséggel bír a Börtönmúzeum, amely részben elítéltek közreműködésével került kialakításra, és a mai napra már teljes mértékben beépült a város életébe. A bűnmegelőzési intézetlátogatások mellett számos érdeklődő tekinti meg a kiállítást. 


A képzőművészeti csoport tagjai egyébként az elmúlt évben önként felajánlottak egy-egy alkotást, melyek értékesítéséből befolyó összegből a helyi mentőállomás részére vásároltak eszközöket. Az intézet tehát - több más bv. intézethez hasonlóan - igyekszik beilleszkedni a város életébe. Ennek jó példája volt egy pályázat keretében 30 fő elítélt részére szervezett parkgondozó tanfolyam is, melynek vizsgamunkája a világháborús hősi halottak temetőjének helyreállítása volt. Az elhanyagolt temetőben több nemzet fiai lettek végső nyugalomba helyezve, és abban, hogy ez ma már méltó körülmények között történik, nagy szerepe volt a börtönnek.

Hozzászólásában Dr. Csernyánszky Lajos, az MBT titkára kiemelte, hogy a felszólaló intézetek kritikus helyzetben vannak, épp ezért kiemelkedő, ahogy a környezetüket segítik. Az oktatás és a képzés, mint a foglalkoztatás fontos eszközei, szintén hangsúlyosak. A szakképzések fontossága jelentős - nem derül ki, hogy valaki a szakmáját börtönben szerezte. Ezzel együtt, ha megkérdezik egy állásra jelentkezőtől, hogy hol szerezte a gyakorlatát, az problémát jelent. Mert innentől kezdve a munkához jutás nehéz. A társadalmi elfogadás a bv. intézetek által végzett munkát nem igazolja vissza. A bv. intézetek mégis arra törekednek, hogy olyan munkát és szakképzést adjanak a fogvatartottaknak, amivel azok elhelyezkedhetnek. A bv. erőfeszítései egyszer majd meghozzák az eredményt, de ehhez másoknak is jelentős kötelezettségeik, feladataik vannak...      
 

   

                  

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése