2012. szeptember 30., vasárnap

Egy elítélt apa gondolatai...

Egy első bűntényes elítélt gondolatai  a fiáról, a családról és a bűncselekményről...
 

Nem ilyen példát szerettem volna mutatni a fiamnak...




"Egy fiam van, kinek mindig a legjobbat próbáltam mutatni és a lehetőségekhez mérten mindig a legjobbat adni. Sokáig sofőrként dolgoztam, megélhetési gondjaink nem voltak, de ennek volt hátulütője is, mivel nagyon sokat voltam úton, és ezért kevesebb idő jutott a családra. Bár, mikor tehettem, és el tudtak velem jönni, akkor vittem őket magammal. De hosszú távon ez sem működött, mert így kevesebb idő jutott a nevelésre részemről, ezért gondoltam, hogy munkát váltok. Ezt meg is beszéltük a feleségemmel, és elmentem vagyonőrnek. De egy idő után itt is több lett a munka, mint a szabadidő. A szabadidőmben a családdal voltam, és ilyenkor sokat kirándultunk. Mikor óvodás, majd iskolás lett a fiam, mindkét helyen vállaltam a szülői munkaközösséget. Bár a fiam akkor ezt még nem értette, de a segítés példáját próbáltam mutatni neki. És a családi veszekedéseket is kerültem a fiam előtt, mert azt szerettem volna, hogy ezt a rossz példát se lássa tőlem, tőlünk. Sajnos, én tudom, milyen az, amikor a szülők marják egymást, mert én átéltem ezt. Ezért én kerültem a veszekedéseket, mert nem akartam, hogy a fiamnak is át kelljen élni azt, amit nekem. Egy pár éve adódott egy lehetőségem arra, hogy alapítsak egy kft-t. A kft. elég jól indult, leszámítva a kezdeti nehézségeket. A cégnek egy kis idő után már volt egy kis forgótőkéje, amit be lehetett fektetni, de a társam a megkérdezésem és beleegyezésem nélkül ezt a saját hasznára fordította. Ezért sajnos kamatos pénzt kellett felvennem egy újabb munka elindításához. De ezt a pénzt egy olyan embertől vettem fel, akinek nem volt elég egyszer visszaadnom a kért kölcsönt, mivel látta, hogy akkor egy kicsit jobban ment. Az illető látta, hogy nekem a család mindennél többet jelent, és ezzel próbált zsarolni. De ez sem volt elég, ezért csináltam azt, amiért ide kerültem, mert végső elkeseredésemben olyat tettem, amit már nagyon megbántam. Miután már elkövettem, tudtam, hogy ennek sajnos következményei lesznek, és ezért elmondtam a fiamnak, hogy ilyet soha, semmilyen körülmények között ne tegyen, és ezt a példát ne kövesse. Hálát adok a jó istennek, hogy egy csodálatos feleségem van, aki csodálatos anya is egyben. Próbálja a legjobbat adni és mutatni a fiamnak, és mellettem is kitart. Ha szabadulok, a célom az lesz, hogy mindent jóvátegyek, és csak még több jó példát mutassak a fiamnak. Támogatni fogom a döntéseiben, és ha tanácsot kér tőlem, én a legjobbat fogom neki adni. Nevelésünk eddig is arról szólt, hogy csak a jót lássa tőlünk, és ezek után is így lesz. Én nagyon örültem a pályaválasztásának is, amikor a rendészetet választotta. Nagyon örültem és boldog voltam, hogy olyan hivatást választott magának, amivel érhet el valamit az életben, és még csak gondolni sem fog olyan dolgokra, amit én csináltam. Remélem, ez elég elrettentő példa volt számára, és látja, hogy ez az út hová vezet. Én nem ezt a példát szerettem volna mutatni a fiamnak..."   


     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése