A múlt héten megkezdett "Életpajzs-sorozat" egyelőre utolsó darabja. A múlt jónak értékelt tényezője volt a feleség és a négy gyermek, azonban a válás miatt az elítélt egydül maradt, ami helyzetét rossá változtatta. Természetesen a jelenét rosszá minősíti a börtönbüntetés miatti bezártság, viszont a szabadságvesztés büntetés töltése alatt intézetünkben bekapcsolódott az oktatásba, amit egyértelműen jónak értékel. A jövőt tekintve rossz lesz számára, hogy a szabadulását követően várhatóan egyedül, magára hagyva lesz, így kell megkísérelnie a beilleszkedést, viszont a "Végre kint!" sóhaj, ami a szabadulás pillanatában az ajkát elhagyja, reménnyel tölti el őt...
"Rendszerint másoktól idézek, de neked most eredeti John Smith sorokat küldök. Nem valami költőiek, de igazak. Igen, a börtön érzéketlenné tesz, de rákényszerít, hogy észrevegyük, mi a legfontosabb. A család és a hűség. Mi elítéltek, tudjuk, hogy a börtönben egyik sem létezik. Tehát ne menekülj az elől, akivé váltál – elítélt. Fogadd el, fejlődj tőle és többé nem veszted szem elől az igazi értékeket." Részlet "Az elítélt" c. filmből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése