Ahogy arról korábban már beszámoltam, a Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány által az egyik futó TÁMOP-pályázatunk keretén belül megrendezésre került a fogvatartottak részére egy Zakeus-program. Az MBBA vezetője, Katona Csilla által tartott resztoratív szemléletű program záró foglalkozásán a részt vevő elítéltek részére feladat volt, hogy készítsenek egy rajzot, melyből kitűnik, hogy a múltjuk, a jelenük és a jövőjük vonatkozásában mik azok a számukra leglényegesebb dolgok, melyek jónak vagy rossznak számítanak. Mivel a rajzok kerete engem egy címerpajzsra emlékeztet, az így elkészült fogvatartotti alkotásoknak az emlékpajzs nevet adtam, nem tudom, helyesen -e. de nem is az elnevezés számít, sokkal inkább a tartalom.
Az alábbi rajz alkotója, ahogy az kitűnik, múltjának legjobb részének a gyors autót tartotta, ami a fogvatartottak esetében egy általános státusz szimbólumnak számít a civil életben. Ezzel együtt a rajzoló felvállalja a túlzott alkoholfogyasztását, ami adott esetben szerepet játszott a bűncselekmény elkövetésében és a börtönbe kerülésben. A jelen pozitívuma, hogy a börtönben olyan előadásokat is hallhat, melyek számára pozitív tartalommal bírnak, ezzel együtt természetes, hogy a rácsok mögötti életet egy rossz dolognak éli meg. A jövője vonatkozásában nem sok pozitívumot vázol fel önmaga előtt a rajz készítője, számára olyan dolgok fogják a jót jelenteni, amelyek egy könnyű, léha élet velejárói: pucér nő(k), cigaretta (talán némi hangulatjavító anyaggal kiegészítve...), és főhős melletti asztalon lévő zsetonok és pénzkötegek a szerencsejátékkal való kapcsolatot feltételezik. Mindezek nem a bűnismétlés megelőzését elősegítő dolgok, épp ezért nem is meglepő, hogy az alkotó jövője rossz momentumának a bilincs kattanását és a rendőrségi őrizetbe vételt vizionálja...
Azért remélem, hogy addig még lesz egy-két olyan foglalkozás, melyeknek köszönhetően az érintett tervei, törekvései változnak, és értékrendjében is változások állnak be...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése