Magas kockázatú elkövetők reintegrációja, JCN szakmai konferencia, Rostock -- beszámoló (5. rész)

Összefoglaló a Fórum 4. előadásairól

Brian Dack, az Írországi Pártfogó Felügyelői Szolgálat igazgató-helyettese a Fórum megnyitását követően kiemelte, hogy a börtönből szabadultak visszailleszkedésének legnagyobb problémája a munka hiánya. Az ír rendszerben ezért megpróbálják helyben, lokálisan megszervezni a munkát, a munkalehetőségeket. A pártfogó felügyelő legfontosabb feladata az, hogy egyfajta bizalmi viszonyt alakítson ki az elítélttel, még a szabadulás előtt, majd ezt követően, egy megfelelő kommunikációs folyamat eredményeképpen kezdődhet meg a szabadulási terv felállítása. A későbbi lakhatás, a munkahely találás, a családi kapcsolatok rendezésének problémája csak azután következik, amikor a bizalmi viszony kialakult. Fontos, hogy a bv. intézetek minél szorosabb együttműködést építsenek ki a környezetükben lévő emberi közösségekkel, szakmai tevékenységükbe be kell vonni a társadalmi, szociális szervezeteket, a nagyobb munkáltatókat, trénereket és oktatási intézményeket. A pártfogói tevékenység 6 hónappal a várható szabadulás előtt kezdődik, és meghatározatlan ideig folyamatos felügyeletet, és monitoringot jelent.

Dr. Mikko Aaltonen finn kutató „Az északi megoldásról” című előadásában, a skandináv országokban börtönből kikerülő személyek munkaerő-piaci helyzetét elemezte. Az érintettek munkahely találási lehetőségeit akadályozza a stigmatizáció, az alacsony munkatapasztalat, a személyiségükben bekövetkezett változások, az elavult szakképzettség, a megromlott egészségügyi és/vagy pszichés állapot. A problémát oly módon próbálják megoldani, hogy igyekeznek a fogvatartottak munkaerő-piacra történő visszajutását támogatni, mert ez segítség lehet a visszaesési arány csökkentésében. Ezzel együtt az előadó őszintén elmondta, hogy az elért, nagyon jónak értékelhető eredmények főképpen az első bűntényeseknek köszönhető, mivel a magas kockázatú elítéltek munkaerő-piacra történő bejuttatása és hosszabb ideig történő ott tartása még a számukra is nagy feladat.

Paddy Richardson, a Bűnelkövetők Társadalmi Integrációját Támogató Egyesület ügyvezető igazgatója a szervezete programjáról és a 3. szektorról tartott előadást. A program a börtönben lévő személyekkel, közülük is főleg a hamarosan szabaduló elítéltekkel foglalkozik, olyan cégeket is bevonva, akik többek között oktatást, képzést, tréningeket szerveznek, és segíthetnek a szabadulók részére a munkaerő-piacra való bejutásban és az esetleges lakhatási gondok megoldásában. Az előadó szerint a reintegrációs folyamat egyik legfontosabb eleme egy új útvonal kialakítása az elítéltek számára, amiben benne van az is, hogy abban az esetben, ha az érintett az új életcélok mellett belép a rendszerbe és együttműködik, akkor a társadalom szociális hálója neki is segít az indulásban. Amennyiben a szabaduló személy elfogadja a pártfogót, és hisz abban, hogy változhat, akkor van esély arra, hogy segítséggel talpra álljon és a társadalom értékes tagjává váljon. A szabadulók támogatása mindent összevetve egyfajta híd a társadalom felé, de a folyamatokban jelentős a közösség és az önkéntesek szerepe is.

A fórum végén a KRIS (Kriminellas Revanch I Samhallet vagy Criminals Return into Society) nevű civil szervezet mutatkozott be, melynek elnöke, Christer Karlsson korábban maga is bűnöző életmódot folytatott, alkohol- és kábítószerfüggő volt, hosszú időt börtönben töltött, minden barátja bűnöző (rabló, tolvaj, gyilkos, bandatag, dealer stb.), többségük drogfüggő volt, mígnem 1997-ben megalapította a szervezetet, melynek célja a bűnözők visszajuttatása a társadalomba. Az egyesület alelnöke, a félig orosz, félig finn származású Ali Reunanen mintegy 23 éven keresztül volt alkohol- és drogfüggő, bűnözői életmódot folytatott, minek következtében két esetben elítélték őt az Amerikai Egyesült Államok területén. Ali 20 éve tiszta és józan, a kezdetek óta az egyesület tagja, azóta foglalkozik volt elítéltekkel, illetve mint alkohol- és drogfüggőkkel foglalkozó terapeuta. A civil szervezet lényege, hogy a korábbi bűnözők, függők egymást igyekeznek segíteni a visszailleszkedés folyamatában. Konkrétan olyan személyek, ex-bűnözők segítik frissen csatlakozott társaikat, akik már kigyógyultak a függőségből, illetve felhagytak a bűnözéssel. Alapelveik a barátságos, bizalmi légkör, a maximális támogatás. A munkájuk során átlagosan évi 2000 alkalommal ellátogatnak börtönökbe is, illetve segítenek a szabadulás utáni ügyintézésben, a munkakeresésben és az elhelyezkedésben is. Előbbiek mellett bűnmegelőzési programokat szerveznek fiatalok számára is, továbbá a 13-25 éves korosztály részére a szervezet Young KRIS ágazata működik. Jó kapcsolatot ápolnak a pártfogó felügyelőkkel, illetve napjainkban már közel 5500 taggal büszkélkedhetnek, egyebek mellett klubot indítottak Fehéroroszországban, Oroszországban és Japánban is.