Börtöntetoválások
"Jómagam
sosem voltam nagy rajongója az e fajta művészetnek. Hiszen a tetoválás örök és
megmásíthatatlan része lesz életünknek. Ami ifjú korunkban jól néz ki feszes
bőrünkön, az nem biztos, hogy egy megfáradt bőrön, idősebb korunkban is
ugyanolyan attraktív lesz. Ezt a véleményt nem sokan osztják. Nem is beszélve
arról, hogy a tetoválás egyik feltétele a higiénia és a fertőzések elkerülése,
amihez a körülmények nem feltétlenül adottak idebent. Hallottam olyanról,
akinek egy nyaktetoválása súlyos vérmérgezésbe torkollott, és majdnem az életébe
került. Ez abból fakadt, hogy mind a tinta, mind a tű, amivel dolgoztak avétos
volt. Előbbi BV-s papucs és fogkefe égetése során keletkezett korom, amit
tükrön fognak fel, majd lekaparnak és BV-s samponnal elegyítve használnak
testfestékként. Utóbbi pedig egy kiszuperált varrótű, ami némi rozsdát fogott.
A módszer a következő. „Tinta” nélkül előszurkálják a mintát, majd többször
beszurkálják már „festékkel” a kívánt ábrát. Ennél egy picit szofisztikáltabb,
amikor a zselés tollakból nyerik ki a tintát.
Azonban bent is akadnak profi
tetoválók, akik különböző elektromos készülékek motorjából, szinte a kinti
készülékek mását képesek megalkotni. Ehhez pedig valahonnan rendes tetováló
tintát is szereznek. Ezzel valóban minőségi testfestményeket tud készíteni
egy-egy tehetségesebb alkotó. Legtöbbször azonban az utasítás a „művész” felé
az, hogy „Tesó, rakj fel valamit, ami jól néz ki.” Következzék néhány
érdekesség a teljesség igénye nélkül: természetesen van a klasszikus öt pont,
ahogy a dobókockán. Ez azt jelenti, hogy a 4 fal között egyedül. Továbbá az "ÜSS"
az egyik kézfejen és "TEMETŐ" a másikon. Ezt követik a kedvesek, gyermekek nevei,
mint "BÖBÉM", "AMANDÁM", "DZSESSZIKÁM". Vagy "SZERETLEK ICÁM, ANYÁM, APÁM" a szív
felett. Elterjedt még a "SZEX", a "MÁJKRÉM", a "PÁNCÉLOS" (konzerv).
Van olyan, aki kedvenc motor márkáját tetováltatta fel, csupán a
tetováló nem ismerte, így alakult ki a "YAHAMA" felírat. Természetesen megjelennek a női arcképek (fényképről),
pin-up girl ábrázolások. De van, aki kedvenc lomizós járművét varratja fel egy
120-as Skodát utánfutóval és áruval benne. Van, aki talicskával díszíti testét.
Előfordul az is, hogy a tetováló félreérti a tetovált óhaját és szó szerint
veszi a Playboy villát, és egy étkezésre használatos villát festett, Playboy
nyulas fogórésszel. Sajnos reklamációt nem fogadnak el távozás után és előtt
sem. Egyesek annyira megkedvelik ezt a műfajt, hogy szinte teljes
testfelületüket beborítják az ábrák. A nyaktól a szemkörnyékig futó
nonfiguratív minták. Mivel sokszor kell a nyilvántartási számot is elmondani és
van, aki képtelen megjegyezni inkább magára tetováltatja nehogy „lányos
zavarában” ne tudja a felügyelőnek felmondani. Azonban akad olyan is aki
halálosan komolyan gondolja egyedi jegyeit, és az "OMERTA" (olasz maffiában a
hallgatás törvénye) felirattal örök némaságba burkolózik. Láttam olyat is,
akinek a hátán "A VÉR KÖTELEZ" díszeleg keresztben, sok más ábra és rózsák
társaságában. De néha vonalkódokat is látni, amelyek a spejzkártyán megjelenő
kód másai akarnak lenni, de valahogy sosem működnek. Meg tán nem tarkóra
kellene varrni Hitman után szabadon. Egy biztos, ha tetoválást szeretnék, nem
bent fogok csináltatni, főleg mivel fegyelmi vétségnek is minősül az egyéb
veszélyek mellett."
Ahogy a fenti írást elkövető fogvatartott is megfogalmazta, valóban igaz, hogy az elítéltek szívesen varratnak fel különböző mintákat a testükre, szubkulturájukra oly jellemző módon, a dolog börtönkörülmények között tiltott jellege miatt sok esetben a higiéniai előírások teljes mértékben figyelmen kívül hagyásával. A minták eltérő minőséggel és igényességgel kerülnek felvitelre, többnyire a készítő tehetségétől és a felhasznált alapanyagoktól, eszközöktől függően. Láttam már magam is olyan tetoválást, ami annak ellenére megállta volna a helyét bármelyik civil tetováló szalonban, hogy egy zárka mélyén készült el. De találkoztam már a homlokra varrott "ÉSZ" vagy éppen a nyakra felütött "ITT VÁGD EL!" felirattal. A variációk végtelenek. Egyszer, ha nagy leszek és sok időm lesz, nekilátok, és összeszedek egy anyagot, ami a börtöntetkókkal foglalkozik, majd megkeresem Fliegauf Gergelyt, akivel már beszéltünk néhányszor erről. A fotósunkat már megtaláltam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése