Szakmai műhely

A mai napon a Balassagyarmati Fegyház és Börtön személyi állományának tagjai részére a néhány évvel ezelőtt megkezdett ún. szakmai műhely-foglalkozások egy újabb darabja került megtartásra. A program lényege, hogy aktualitás szerint olyan büntetés-végrehajtási szakembereket hívunk meg az intézetünkbe egy általában kötetlen beszélgetéssel záródó előadás megtartására, melynek köszönhetően munkatársaink elméleti felkészültségét és gyakorlati feladat-végrehajtását is növelni tudjuk. 

Mai meghívott vendégünk Fiáth Titanilla, a Budapesti Fegyház és Börtön pszichológusa volt, aki a „Magunkból indulunk ki mindig, így viszont mindenki rasszista egy kicsit, nem? avagy Az etnicitás problematikája a börtönben" című írása alapján fogalmazta meg azzal összefüggő véleményét, gondolatait, hogy milyen etnikai eredetű problémák és konfliktusok fordulhatnak elő a büntetés-végrehajtási intézetekben, illetve ezzel összefüggésben milyen megoldási technikák alkalmazása lehet célravezető.

  

Az új-zélandi és amerikai példákkal felvezetett előadás rengeteg kézzelfogható, a megértést segítő gyakorlati példán keresztül mutatta be azokat a konfliktus-forrásokat, amelyek egy-egy fogvatartotti kényszerközösségben a roma és nem roma elítéltek körében kialakulhatnak. A legfontosabb kérdés a problémával összefüggésben nem is annyira az, hogy hogyan viselkednek, illetve milyenek a romák a börtönben, hanem az, hogy melyek azok a szituációk, amik a roma identitást erősítik. 

A megjelenő konfliktusok olyan fogalompárok mentén és összeütközésében alakulhatnak ki, mint például a "tisztaság vs. igénytelenség", a "pazarlás vs. beosztás", az "önzetlenség vs. spúrság", illetve a "rafináltság vs. jószívűség". Nehezíti továbbá a problémák megoldását, hogy esetenként olyan helyzetet is etnikai alapokon közelítenek meg a fogvatartottak, melyekben etnikai dimenzió nem is jelenik meg. Ezzel azonban nagyon könnyű az adott problémát még tovább generálni. A konfliktus-helyzetek egyébként nem csak a roma és nem roma fogvatartottak között alakulhatnak ki, hanem az egyes roma csoportok (oláh cigányok, beások, romungrók) is generálhatnak egymás közötti feszültségeket, határokat húzva egymás közé, például a saját elitjüket összehasonlítva a másik csoport alsóbb rétegeivel.

A mindennapi gyakorlatban a romák és nem romák között megfigyelhetők bizonyos elfogadási/befogadási stratégiák is a börtönben, melyek az alábbiak közül kerülhetnek ki: "földiség", kitalált "földiség", rokonság/kitalált rokonság, okosság, igényesség, mesterségbeli tudás, elismert bűnözői háttér vagy sporteredmények, stb. 

A kialakuló problémák kezelésében, megelőzésében egyebek mellett az alábbi dolgok lehetnek pozitív hatással:

• a szegregáció kerülése,
• a cigány, mint indulatos, agresszív bűnöző képének és a "cigány vér" mítoszának a leépítése,
• a roma identitás, mint pozitív erőforrás hangsúlyozása érdekében kulturális csoportok kialakítása, ennek során ügyelve arra, hogy azok ne homogén összetételűek legyenek,
• a roma személyzet fontossága, és a velük kapcsolatban jelentkező problémák kezelése.

Az előadást követően egy valóban kötetlen szakmai beszélgetés vette kezdetét, amelynek során számos hasznos információ hangzott el, amit a mindennapokban ki-ki alkalmazhat a munkája során.