Tündérváros

A mostani bejegyzés egy röpke irodalmi és művészeti kitekintést ad a börtön világából egy más környezetbe, amit talán megbocsátanak a hűséges olvasóim...

Szabó Lőrinc költő, műfordító, az Ady utáni magyar költészet egyik legnagyobb alakja volt. Édesapját, aki mozdonyvezető volt, 1900 és 1908 között két ízben is Balassagyarmatra helyezték. "A városban a Templom utcában laktunk a 10. sz. alatt." - emlékezett vissza a számára felejthetetlen balassagyarmati évekre Szabó Lőrinc, aki életében többször visszatért a "tündérvárosba" (1924, 1928, 1943, 1953). Emlékeit az idő múlásának megfelelően, újra és újra megfogalmazta. Következzen két olyan vers, amely városunkról szól: 

Egy eltűnt városban

Azt hittem, liliputi város
az óriások földjén, mesebeli:
csigahéjházak és pici torony,
de tengerekkel küzd majd ladikom,
ha az Ipolyt újra átszeli.

A nagy Ipoly milyen kicsiny ma,
s a gyerek-város mily nagyra nôtt!
Minden új! Csak az a száz folt liba
pettyezi éppúgy, mint valaha,
a hídon túl a virágos mezőt.

Csak a virágos rét a hegyekig,
az a régi (bár közben új ura lett);
víg fiúk bigéznek a porban,
de sehol se látom, aki voltam,
azt a hétéves gyereket.

Sehol semmi a sok csodából?
Ez már fáj, ez már árulás!
Hová tettétek őserdőmet?
Ez a pár fűzfa volt? És hová lett
a tutajos tavasz, a korcsolyás

tél sok kalandja? a Templom utca?
a felgyújtott macska, s az első dolgozat?
Valamit újra akartam kezdeni,
s most csüggedek: ennyit el lehet veszteni
tizenhét esztendő alatt?

Tizenhét év ... Járom a várost.
Hogy ürít mindent az idő! ...
Még egy óra, és indul a vonat.
Addig a ligeti hársak alatt
tűnődöm: mennyi drága nő

néz át itt rajtam, lány, fiatal,
aki akkor még vágyban sem élt:
Szép jövevények, kitúrtatok,
nektek csak egy idegen úr vagyok,
aki csalódni hazatért?!

Füttyszó ... Ég veled, régi város!
- Aki most belőled szökik,
az elmerülő hegyek, évek
mögött néha tündérországba téved
s veled most már csak ott találkozik.

Balassagyarmat

Balassagyarmat - oh hogy szeretem!
Legszebb ott volt fiatal életem,
ott nem bántott talán még semmi se
(s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).
Véletlen, hogy apámat épp oda
Vezényelte a vasút. Nekem a
folyó tetszett legjobban, az Ipoly,
"Csupa örvény: sikoltasz, s már sodor!"
mondták a nagyok ... Örvény - ez a szó
a mesékbe vitt, oda, ahol a jó
tündér lakott, s a gonosz, s a csodás
királylány, s a lángtorkú óriás,
és Isten, s az ördögök-angyalok.
Örvény volt nekem a világ s titok.
Hogy hittem még! -: látóhatáromon
úgy élt a sárkány, mint egy rossz rokon,
épp úgy élte, csak egy kicsit távolabb,
mint mi a Templom utca 10. alatt.

A Tündérváros nemcsak a méltán népszerű költőt ihlette meg, hanem a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak fantáziáját is megmozgatta. A fenti képet a magát Weaver művésznévvel illető elítélt készítette, címe nemes egyszerűséggel "Tündérváros"...