2012. március 25., vasárnap

Civil oktatók a börtönben 2. rész


Szóval, még 2010 őszén, a Tempus Közalapítvány felé benyújtott pályázati anyagom támogatásának köszönhetően volt lehetőségem részt venni Máltán, az EPEA Malta Branch által szervezett, „Training Teachers and Instructors to Teach in Prisons / Detention Centres” című képzésen. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a tréning 2012. szeptember 24-28. közötti időszakban is megrendezésre kerül, így valahol erős motivációt érzek arra, hogy ismét jelen legyek a máltai őszben…

Az igazán impozáns környezetben, a „The Victoria Hotel Malta” falai között megtartott tréning egy remek szervezésű, jó hangulatban eltöltött rendezvény volt, melyre a máltai házigazdák mellett számos európai országból érkeztek olyan oktatók, trénerek, szakemberek, akik hazájukban valamilyen formában közreműködnek a fogvatartottak oktatásában.

Az első nap témája az „Oktatás, emberi jogok és az életfogytig tartó tanulás kompetenciái” volt, a többi nap tematikája pedig a következő volt: „A fogvatartottak”, „Büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozó oktatók szerepe”, „Oktatás a gyakorlatban”, illetve „Oktatási módszerek”. A tréning keretében a résztvevő országok képviselői is bemutatták a saját gyakorlatukat, így bepillantást nyerhettünk a görög, norvég, ír, belga, magyar, ciprusi, francia, izlandi, belga, finn, litván, holland, brit, illetve skót büntetés-végrehajtási intézetekben zajló oktatásokba, képzésekbe.

Az ötnapos, angol nyelven megtartott interaktív előadás-sorozat során választ próbáltunk keresni és találni a következő kérdésekre:   

Mitől lesz valaki jó börtön-tanár?
Kell –e speciális képzés?
Ha igen, akkor milyen felkészülés kell?
Melyek azok a területek, melyeket fejleszteni kell?
Melyek azok a területek, amelyeket naprakészen kell tartani?

Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, hogy a börtönben tanító, oktató civilek szerepe egy professzionális, különleges felkészülést igényel, nemcsak a környezet, de a munkájuk alanyai, a fogvatartottak miatt is. A zárt intézeti keretek között, a büntetés-végrehajtási intézetek szakmai tevékenységében közreműködő civilek esetében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a rájuk vonatkozó mértékben megismerkedjenek az intézet biztonságának fenntartásával összefüggő dolgokkal, a fogvatartottakkal kapcsolatos legfontosabb információkkal, a napirend és a házirend előírásaival, illetve mindazon speciális tudnivalókkal, melyek tevékenységüket befolyásolhatják.

Talán nem annyira meglepő módon, de összességében megállapítható volt, hogy az északi országok (Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország) jó példát mutatnak, ezzel együtt a célok nagyjából minden országban megegyeznek: reszocializáció, reintegráció. És előbbiek miatt az oktatás a kezelés egyik legfontosabb elemének számít, melynek során fontos az egyéniesítés és a differenciálás. Az európai országok többségében problémát jelent a drog börtönön belüli jelenléte, a túlzsúfoltság, az ezzel járó megnövekedett oktatási költségek, a külföldi fogvatartottak magas száma, a szakképzetlenség. Azt gondolom, hogy bár átfedések a magyar gyakorlatban megtapasztalható nehézségekkel vannak, de szerencsére nálunk a drog még nem jelent annyira fenyegető problémát, illetve a külföldi elítéltek aránya is alacsonyabb, mint több európai országban. A drog egyébként érdekes dolog… emlékszem, hogy annak idején, talán 2004-ben, az akkoriban futó MATRA-program keretén belül lehetőségem nyílott arra, hogy részt vegyek egy hollandiai tanulmányúton, melynek keretében több ottani büntetés-végrehajtási intézetben is jártam. A látogatások során elhangzottak alapján meglepetést okozott számomra, hogy a drogpolitikáját tekintve rendkívül liberális Hollandiában a börtönökön belül az egyik legnagyobb problémát a különféle, keményebb kábítószerek jelenléte jelentette… Bízom benne, hogy ezt mi nem éljük meg, illetve a különféle tudatmódosító szerek, gyógyszerek jelenlétét is sikerül minimálisra csökkentenünk.

Az egymással megosztott tapasztalatok alapján, a máltai tréningen felvázoltuk egy átlagos európai fogvatartott profilját, mely az alábbiakból tevődik össze:
  • Funkcionális analfabetizmus,
  • Olvasási-tanulási problémák,
  • Állandó munkahely hiánya a civil életben,
  • Fiatalkorúként kezdett bűnözői karrier,
  • Átlagos vagy átlag alatti IQ,
  • Problémás családi háttér…  
A felsorolás nagyjából megegyezik az előzőekben rögzített azon tulajdonságokkal, melyeket a magyar fogvatartottak bemutatása céljából soroltam fel. Habár úgy gondolom – bár ezzel összefüggő konkrét információim nincsenek –, hogy Magyarországon a fiatalkorúként kezdett bűnözői karrier nem általánosan jellemző dolog, viszont azt magam is úgy vélem, hogy a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteibe bekerülő személyek közül magas azok aránya, akik később, felnőttként is börtönbe kerülnek, tehát összefüggéseket lehet találni.

Az, hogy egy adott országban hogyan, milyen irányba mozdul a börtönökön belüli oktatás, az leginkább három tényezőtől függ, melyek a következők:
  • Bűnözési tendenciák alakulása,
  • Büntetés-végrehajtási rendszer jellege,
  • Fogvatartottak összetétele.
A börtönökben tanító pedagógusok, tanárok, oktatók és trénerek legfontosabb tulajdonságait pedig az alábbiak szerint lehetne leírni:
  • Kommunikációs készség,
  • Csoportdinamika ismerete,
  • Elhivatottság,
  • Asszertivitás, önérvényesítés, magabiztosság,
  • Etikai elvek megtartása,
  • Kapcsolattartás a személyzettel,
  • A fogvatartottakhoz igazított oktatási gyakorlat.
A máltai tréning során, mint korábban említettem bemutatkoztak a résztvevő országok képviselői, és az általuk elmondottak alapján most néhány nemzetközi tapasztalatot és gyakorlatot szeretnék felvázolni:

Görögország
  • Jellemzők: eltérő kultúrájú fogvatartottak, drog-fogyasztás, hosszú kimaradás az iskolából, pszichés instabilitás…,
  • A 13-18 év közötti fogvatartottak esetében: fiatalkorúak börtöne, ahol rengeteg olyan programot igyekeznek biztosítani a részükre, melyek valamely művészeti ág iránti érzékenységüket igyekeznek fejleszteni (website, börtönújság, színjátszó kör, kulturális tevékenység, festészet, könyvtár)
  • A „Második esély a felnőtteknek” c. program keretén belül már a felnőtt korú fogvatartottak esetében kínálnak fel részvételi lehetőséget olyan tevékenységekben, melyek szintén köthetők valamely művészeti ághoz (rövidfilm-készítés, újság, művészeti csoport, könyvtár, számítógép, művészeti bemutatók, tudományos események, részvétel európai projektekben),
  • A „Touching the Stars”-projekt egy speciális oktatási program, melynek keretén belül a csillagászattal összefüggő előadások kerülnek megtartásra a fogvatartottak részére.


Norvégia
  • Számomra a skandináv ország büntetés-végrehajtási szervezete kapcsán elhangzott információk közül az volt a legérdekesebb, hogy ott a fogvatartottak és a személyi állomány tagjainak száma megegyezik…
  • Jellemzőek a rövid lefutású, intenzívnek tekinthető, kilenchetes tartamú kurzusok (hegesztés, angol és norvég nyelvoktatás külföldiek számára, zenei osztályok, számítástechnikai oktatás, rajzolás / festés…),
  • A norvégok küldetése, vagy, ahogy ők nevezték, missziója, az alábbiak szerint foglalható össze: „A közbiztonsággal a fogvatartottak re-integrációján és a bűnelkövetők társadalmi szupervízióján, felügyeletén keresztül kell törődni.”
  • Fontos a megfelelő együttműködés az egyes bv. Intézetek között, a hangsúlyosan kezelt szabadulásra felkészítés, különféle szabadidős programok szervezése, a bírók és pártfogók szabadulás előtti tájékoztatása a részükre készített jelentésekkel, szupervízió a szabadulóknak, valamint a mediáció és a közösségi munka-programok szervezése…

Franciaország
  • Jelentős feladatot ró a bv. intézeten belüli oktatókra az analfabetizmus elleni küzdelem,
  • Fontos helyet kap az oktatásban a készségfejlesztés,
  • Hangsúlyosan kezelik a magasabb szintű oktatásban való részvétel támogatását,
  • Lényeges, hogy az oktatás speciális, börtönkörnyezetre adaptált módon folyik, kurzusok, tanfolyamok, tréningek felkínálásával és megtartásával támogatva…

Izland
  • A fogvatartottak részére egyénre szabott oktatási terv készül, melynél figyelembe veszik az érintettek eltérő iskolai végzettségét, életkorát, egészségügyi, mentális problémáit, szabadulási idejét,
  • A tanárok vagy környékbeli iskolákból érkeznek, vagy távoktatással folyik a tanítás…
  • A gyakorlati oktatást a személyzet adja…
  • A fogvatartottak 65-70%-a oktatást kezd, de csak 30-35% teljesíti az elvárt szintet…

Málta
  • Az előzetesen letartóztatottaknak különösebben nem kínálnak fel oktatást,
  • Az első bűntényesek, illetve a 18-25 éves korosztály részére tartják kiemelten fontosnak az oktatást,
  • Magas a menekültek aránya, számukra ún. nyitott központok vannak kialakítva, volt katonai barakkokból kialakítva,
  • Kiemelt az angol nyelvi oktatás, a kulturális foglalkozások, a mentális egészség megőrzését szolgáló programok biztosítása, illetve a sporttevékenység szerepe…
  • A fogvatartotti populáció: 592 fő (2010.09.14-i adat), ebből 80-90 fő drog-rehabilitáció!!!
  • Működik egy ún. „Victim Support Unit” – amely mediáció, jóvátétel, illetve bocsánatkérés címén a resztoratív módszerek alkalmazási lehetőségeit nyújtja,
  • Fontos szerepet kap a börtönön belüli oktatásban a kulcskompetencia-fejlesztés (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelv, matematikai és általános kompetencia, digitális ismeretek, tanulni tanulás, interperszonális, interkulturális és szociokulturális készségek fejlesztése),
  • Működik egy ún. Lifelong Learning Center (véleményük szerint az oktatás a rehabilitáció része, az értelmesen eltöltött idő kevesebb problémát hárít az állományra… - mindez összecseng az „inkább mi csináljunk programot a fogvatartottaknak, mint ők nekünk” című magyar irányvonallal),
  • Három fő oktatási forma létezik:
    • Formális (hagyományos oktatás, szakképzés)
    • Informális (művészetek, kézművesség, színjátszás…)
    • Non-formális (mindennapi tapasztalatok, mint például a fogvatartottak és a személyzet közötti kapcsolatok)
  • Az oktatás során modulok kerülnek alkalmazásra, illetve lényeges a rugalmasság, és a büntetési időhöz és differenciáláshoz kötött bekapcsolódás…


Finnország
  • Az alkohol és erőszak együttes jelenléte a fogvatartottak esetében jellemző,
  • A külföldiek droggal összefüggő és vagyon elleni bűncselekmények miatt vannak benn,
  • Fogvatartottak 2/3 része személyiségzavarral küzd, illetve csak az elítéltek ½ része alkalmas munkavégzésre…
  • Mindenkinek joga van tanulni, térítésmentesen,
  • A tanárok külső intézményekből járnak be,

Skócia
  • Fontos szempont a közösség, a társadalom védelme és a visszaesés csökkentése,
  • Az oktatást főiskolák nyújtják, az éves költségvetés 2010-ben 3,5 millió font volt (ez nem tartalmazta a fogvatartotti programok, workshopok és szakképzések költségeit…)
  • Az oktatás legfőbb irányai:
    • Matematika, irodalom,
    • Alapvető szociális és életvezetési készségek,
    • Anti-erőszak tréning,
    • Foglalkoztathatóságot segítő programok,
    • Rasszizmus elleni tréning,
    • Művészeti és sport programok…

Az előbbi, vázlatos kitekintés után a következő részben a hazai gyakorlatról írok...
Tehát folytatás következik...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése