Holnap lesz a Nemzetközi Nőnap, ami véleményem szerint a börtönökben is több fogvatartott eszébe fog jutni, és nemcsak Kalocsán vagy Egerben. Adott esetben olyan intézetekben sem feledkeznek meg március 08-ról a börtönlakók, ahol kizárólag férfiak vannak. Hisz a jeles napon ünneplik egyebek mellett a Zoltánok is a névnapjukat.... De nem akarok tréfálkozni, a nők holnap jussanak minden férfi eszébe, és csak pozitív gondolatok kapcsán. Amit jó lenne az év többi napján is észben tartani, még nekem is.
Balassagyarmaton sok érző lelkű elítélt tölti büntetését, akik között számos tehetséges ember is van. Legutóbb Valentin-nap alkalmából került meghirdetésre részükre egy versíró pályázat, melyen több fogvatartott indult. Előfordult egy-két plágiumnak minősülő vers is (úgy látszik, ez manapság nagyon felkapott és aktuális dolog, még a bv. intézetekben is), de több ígéretes próbálkozás is beadásra került. Következzenek a dobogós versek, melyek segítségével Boldog Nőnapot kívánok a magam, munkatársaim és a fogva tartottak nevében minden lánynak, asszonynak, aki erre tévedt!
B. Tamás: Szeretet e falak között
Zord,
rideg, vastag falak közt,
egy
börtön zárka mélyén lakozom.
Ahol
a testem zárva van,
de
lelkem szárnyal szabadon.
Ha
körbe nézek csüggedt,
marcona
emberek s vad tekintetek,
de
tudom én, a külső vad csak,
szívük
oly lágy, lelkük roskadt.
Mindegyik
vágyik a szeretetre,
néhány
kedves szóra, figyelemre.
Itt-e
falak közt ez a legnagyobb hiány,
ezért
szól nekem is minden nap imám.
Mindenki
máshonnan, másért van itt,
de
sorsuk közös,cselekedeteikért
felelniök
kell, megjavulni,
és
megbánni tetteik.
Megbántam
azt én is,
bár
ne tettem volna!
De
hiába minden,
csak
én tehetek róla.
Hiányzik
a szabadság
és
a feleségem.
Nagyon
szeretem őt,
de
vajon ő is szeret engem?
Már
annyira várom levelét,
s
mikor jő a nevelő és olvassa más nevét,
várom,
szívem hevesen dobban,
de
én a sajátomat nem hallottam.
Vajon
mi lehet, esetleg beteg?
Már
nem szeret, vagy nem kellek?
Társaim
próbálnak vigasztalni,
szenvedek,
de nem akarok sírni.
Másnap
újra jő a nevelő,
kezéből
levelek bukkannak elő.
S
már látom, ott van az enyém is,
arcomon
mosoly, elszállt a kétkedés is.
E
levelek jelentenek számomra mindent
ettől
leszek boldog, erős idebent.
S
társaimba is ez lehel életet,
ha
szeretteiktől kapnak levelet.
Mert
itt, e falak közt is,
a
legfontosabb a szeretet!
Z. István: Valentin napra
Te
vagy a házam
Az
otthonom
Te
vagy a mosoly
Az
arcomon
Eggyek
vagyunk
Mi
ketten
Lélekben
és
Testben
Te
vagy szirmaim
közt
a porzó
Hogy
mennyire
Szeretlek
Nincs
rá elég
szorzó
Ha
eljön időm
Altass
el engem
Majd
ha utol érsz
Csak
akkor
Kelts
fel!
Z. István: Valentin napra
Mint
ahogyan a Nap sugarai
A
fák lombjai közt utat tör
Úgy
a szerelem nagy lángjai
A
lelkemet gyújtsa föl
Ahogy
a folyók átitatják a földet
S
vize hullámokat dagaszt
Ahogy
a harmat teremt a fűre könnyet
Gyöngyfüzére
nyújt szívemnek tapaszt
Ez
az érzés már nem volt remélt
S
ez lett életemnek alkonyán
Mindezt
én Tőled nyerém
Ahogy
együtt létezésünk egy adomány.
B. László Lajos: Valentin napi köszöntő
Valentin
napján sajnos nem vagyok veled.
Legyen
ez a virág ajándék s boldogság neked.
Teljen
szíved szeretettel, mint Valentin napján.
A
rózsát ha tehetném személyesen adnám.
Vigyázz
magadra, hisz én szeretlek téged.
Valentin
napjára ezt kívánom néked!
T. Barnabás Áron: A só
Kopár
síkság, kősivatag
előtted
ez volt életem
szépséged
csepp e kőtengerben
mely
szerelmeddel óceánná lett
éreztem
lelkem itt révbe ér
hisz
szilárd kikötőmmé lettél
Óceánban
tengernyi a só
olyan
ami levesbe való
így
vagyok én is életedben hozzávaló
Kardamom
a créme brulee-ben
Fahéj
édes almatortában
Pannónia
Fuesadilládban
Wasabi
lazacos sushidban
Édes-savanyú
mártás az életünk
de
miért ne édesítsük
Puncstorta
azonban már nem lehet
a
sors fintora ez lett
azonban
van még egy ízfokozó
és
ez nem más mint a só
az
amely szerelmünkből való
mienk
így az örökkévaló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése