http://fn.hir24.hu/itthon/2012/02/27/nem-kerdes-hogy-rabok-legyunk-vagy-szabadok/ - avagy egy program, az fn.hír24.hu szemszögéből...
Balassagyarmaton
arra készítik fel a rabokat, hogy segítsenek az utánuk szabadulóknak elkezdeni
az új életet. A programmal csökkentenék a visszaesők számát. Videó.
Lelassul
az idő a szabadulás előtt – állítják a börtönt megjárt rabok. A többségnek –
függetlenül a bent töltött idő hosszától – katartikus élmény újra az utcán
lenni. Arra csak később döbben rá a kikerülő, hogy a börtönből a semmibe
érkezett.
Sándor
már átélte a szabadulást, mégis keserűen mesél róla. Talán mert a
balassagyarmati börtönben beszélgetünk, ahol épp a mentorasszisztensi vizsgáját
tette le. Apró szépséghiba, hogy Sándor nem önszántából van újra jelen.
Mint
mondja, az első, 25 hónapos büntetése után azt érezte, elegendő segítséget
kapott a büntetés-végrehajtástól, készen állt egy új életre. De egy, csak a
börtönt és nyolc általánost felmutató férfi elhelyezkedési esélyei minimálisak.
„Máshogy figyelt rám a világ. A munkahelyeken pedig pont addig volt
munkafelvétel, amíg oda nem értem, senkinek sem kellek börtönmúlttal” – mondja
Sándor.
A
frissen végzett mentorasszisztens úgy érzi, a családja is elkopott mellőle,
közelebb mindenesetre nem hozta a famíliát, hogy az öccse rávallott egy
orgazdasági ügyben. Így folytathatta tanulmányait a börtönben, hogy az utána
szabadulóknak segíthessen majd.
Van mit
tanulni
Balassagyarmaton
ugyanis úgy gondolta a börtön vezetése, hogy az eddig bevált fazekas,
targoncavezető, illetve hegesztő tanfolyam mellett két újabbat is elindít: hogy
a központi fűtés- és csőhálózat szerelők mellett 2011-től közösségi
mentorasszisztenseket is képezzenek.
A
mentorasszisztensektől várják a frissen kikerülők támogatását, hogy legyen
bizalmuk segítséget kérni a szabadulás után, amikor a társadalom a
legelutasítóbb. Dr. Budai István parancsnok szerint hiába képeznek jó
szakmunkásokat a rácsok mögött, ha ezek a szakmunkások magukra maradnak a
falakon túl.
A hazai
igazságszolgáltatás egyes szabadulók mellé rendel ugyan pártfogót, nekik
viszont csak arra van energiájuk, hogy ellenőrizzék a börtönviseltekre
vonatkozó szabályok betartását. Ezért is kellenek a közösségi mentorok, akik a
szociális beilleszkedést segítik.
Megszólítani
a szabadulókat
Székelyné
Kováts Eszter, a mentorasszisztensi képzés vezetője szerint a legtöbb segítség
ahhoz kell, hogy a kiszabadult rabnak legyen annyi önértékelése, hogy a
sorozatos elutasítások után is jelentkezzen az állásajánlatokra. „A mentorok
segítik a folyamatot, viszont ehhez a mentorasszisztensek szólítják meg a
szabadulókat” – világít rá Székelyné, hogy milyen előnyei vannak a börtönviselt
segítőknek.
Volt
hallgató, aki visszaesőként kimondottan szkeptikusan vágott neki a tanulásnak,
ám a képzés során nagyon élvezte, hogy a témában helyenként tapasztaltabb volt
az oktatóknál. A TÁMOP-pályázatból indított program gyakorlatilag egy
kísérletnek is felfogható, a balassagyarmati – és a párhuzamosan zajló, a
munkanélküli szabadoknak indított bátonyterenyei – program az első ugyanis,
ahol ilyen asszisztenseket képeztek.
A
fogvatartottaknak bejött a kezdeményezés, túljelentkezés volt a 800 órás
tanfolyamra, pedig az önkéntesség mellett két további feltétel is volt: a
legalább általános iskolai végzettség és az, hogy az elítélt hátrányos helyzetű
térségekből származzon, esetünkben a bátonyterenyei, hevesi és ózdi rabok
reménykedhettek.
Tóth
András és a remény
Tóth
András is megfelelt a kritériumoknak, ráadásul a segítőkészsége is átlag
feletti – állítja, mondván mindig ő írja meg a zárkatársak kérvényeit a
nevelőkhöz. A tanfolyamot nem találta könnyűnek – különösen az idegen szavakat
– ahogy a kétnapos záróvizsgát sem nevezte élete meghatározó élményének.
A 2007
óta börtönben lévő férfi aztán döntött a tanfolyam mellett, hogy hallotta a
visszaesők történeteit a reménytelenségről, ami a szabadulás után vár rájuk.
Tóth András idén júniusban szabadul, remélve, hogy vele máshogy lesz.
Dr. Budai
István parancsnok a sikeres vizsgát tanúsító oklevelek átadásakor azt mondta, a
börtönben sokan hozzászoknak ahhoz az évek alatt, hogy mindent a nevelő intéz
helyettük, 5-10 év után pedig már nem megy a kinti élet segítség nélkül.
Balassagyarmaton most 17 mentorasszisztens várja a szabadulást.
A mostani
projekt során a mentorasszisztensek mellett diplomás munkanélküliekből
mentorokat és mediátorokat is képeznek, akik a bátonyterenyei kistérségben
élőket segítik majd. A 72 elítéltnek és 28 munkanélkülinek képzést adó program
összköltsége meghaladja a 141 millió forintot, amit az Európai Unió biztosított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése