2012. március 22., csütörtök

A "telefonálás"...


A mai sztori nem más, mint a "telefonálás" fogvatartott-módra megközelítve a kérdéses tevékenységet. Mint ahogy az rögtön az elején kiderül, ebben az esetben nem a hagyományos, távbeszélő-készülék útján történő kapcsolattartási módozatról van szó, és nem is a tiltott kapcsolattartásnak azon fajtájáról, mikor is illegális úton beszerzett mobiltelefon-készülékkel történik a kommunikálás. De lássuk csak, hogy miről beszélek: 

"Ez nem a klasszikus értelemben vett készüléken keresztüli kommunikációt jelenti, hiszen az csupán egy ellenőrzött rendszeren keresztül, időkorláttal és előre regisztrált kapcsolattartókkal lehetséges. A „telefonálás” hasonló a fidizésnél már ismertetett ablakon való kikiabáláshoz, csupán az információ csere célja eltérő. A „tárcsázás” a következőképp történik, kiáltsuk a felhívni kívánt fél becenevét (nickname) és a zárka számát. Például „Lecsó 48”. Mintha skype-olnánk, ingyenes és biztonságos. Bár a hívni kívánt félen keresztül még jó páran hallják. Azonban ez sosem riasztja vissza a személyes ügyeiket kitárgyalni vágyókat. Akad olyan is, hogy az illetőt áthelyezik, pl. „Lecsó48”; „Ki vagy?”; „Brazil a 63-ból”; „Lecsó már nincs a 48-ban.”; „Hol van?”; „Nem tudom.”; „Lent jó minden, tesó? Van mindenetek?”; „Persze jó minden. Van kaja, pia, Symphonia.”; „Akkor nem tudnál küldeni egy kis kávét, csak egy adagot tesó.” . . .  Ebből látszik is, hogy a telefonálás sosem cél nélküli. Vagy valamilyen szívesség kérésére irányulnak, vagy pedig bűntársak beszélik meg, mit mondjanak a kihallgatáson. Mivel a kommunikáció, ahogy régebben a Skype-on is akadozó, időnként visszhangos is, így nem mindig az sül ki a beszélgetésből, amit szeretne a kezdeményező fél...

„Kihallgatáson mondd azt, hogy nem mi hoztuk el a TV-t"; „A TV-ben, a Kékfényben én sem láttam.”; De alkalmas arra is, hogy szomorú halálhírt közöljenek: „Hallod, megdöglött a Bettina.”; „Nem mondod pedig mindeni, hogy szerette.” Mint utólag kiderült Bettina egy kutya volt. Az előbbiekből is kitűnik, hogy akarva-akaratlanul más is fültanúja a beszélgetéseknek Így aztán csodálkoznak a bűnelkövetők, ha a nyomozók kihallgatásukkor már tudnak az esetleges megbeszélésről. Hiszen jóakarói, vagy ahogy itt hívják, vamzerek/besúgók mindenhol akadnak az embernek. Főleg hogy a bentiek jó része ismeri egymást kintről is. Néha még egymástól, vagy egymás rokonságából is lopnak. Vagy csak egy balhét hoppolt el a másik elől vagy éppen, hogy rákent egyet. Szóval, a szálak kibogozhatatlanok, mint egy dél-amerikai szappanoperában, ahogy a rokoni kötődések is."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése